Háborús bűnös vagy nemzeti hős?

Radovan Karadzsics az egykori boszniai szerb elnök semmit sem tudott a srebrenicai mészárlásról- állította több egykori magas rangú politikus és katonai tisztviselő is, akik múlt héten Karadzsic védelmében tanúskodtak a Hágai Törvényszék előtt.

Az egykori elnök 2008-ban háborús bűnösként került a Hágai Nemzetközi Törvényszék elé, az 1995-ös srebrenicai népirtás, a bosnyákok és horvátok kiutasításának, sarajevói civilek terrorizálásának, valamint nemzetközi békefenntartók túszként tartásának vádjával. Karadzsic személye a mai napig rendkívül megosztó, míg a radikális nemzeti érzelmű szerbek szemében a nemzet hőse, mások emlékezetében Ratko Mladic mellett az egyik legkeresettebb háborús bűnösként él. Tomislav Nikolic elnök, a Radikális Párt vezetőjeként Karadzics kiadatásának dátumát a szerb történelem sötét napjának nevezte, melyen a volt vezető túlélő áldozatai az utcára vonulva ünnepeltek, míg hívei gyertyát gyújtottak és imádkoztak érte. Legutóbbi tárgyalása során többen is a boszniai szerb elnök ártatlansága mellett tették le voksukat.

Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament egykori elnöke szerint a Muzulmán-Horvát Koalíció okozta a háborút, méghozzá azzal, hogy a szerb nép akaratával ellentétes, alkotmányellenes elszakadást erőltetett Jugoszláviától.                                                         

„A muzulmán és a horvát oldal a Jugoszláviától való alkotmányellenes elszakadást szorgalmazta, miközben a szerb nép egy alkotmányt tiszteletben tartó kompromisszumos megoldást támogatott.” Elmondása szerint éppen Alija Izetbegovic muszlim vezető tett olyan megdöbbentő kijelentést egy parlamenti ülésszakon, miszerint ”feláldozná a békét egy szuverén Bosznia és Hercegovina érdekében”. Tomislav Kovac a Boszniai Szerb Köztársaság egykori belügyminisztere szintén kiállt Karadzics mellett. Kovac a srebrenicai mészárlásért a (boszniai szerb) Katonai Biztonsági Szolgálat embereit, valamint vezetőjét Ljubisa Beara-t  hibáztatja, akit a Közszolgálati Törvényszék már elítélt genocídiumért. Egy másik jelentős védelmi tanú, Mile Dmicic, Karadzics polgári ügyekkel foglalkozó egykori kabinetfőnökének vallomása szerint a gyilkosságok idején zajló találkozóik során a sosem foglalkoztak a Srebrenicai eseményekkel, és információik sem voltak azokról. Dmicic biztosította a Törvényszéket a felől, hogy Karadzics soha, semmilyen körülmények között nem támogatta a foglyok lelövését.                                                                            

Drina Corps, a Boszniai Szerb Hadsereg hajdani biztonsági főnöke vallomásában ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy akkori vezetőjének nem volt tudomása arról, hogy a bosnyákokat meg fogják ölni Srebrenica szerb erők általi elestét követően.

Madeleine Rees korábbi emberi jogi főbiztos véleménye szerint miközben Karadzics önmagát védi, a bíróságot platformként használva lényegében ugyanazt a propagandát terjeszti, mint amely az 1990-es balkáni konfliktushoz  vezetett. Ez pedig újabb konfliktust generálhat.           Refik Hodzic  a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék egykori hivatalnoka hasonló félelmének adott hangot. Elmondása szerint a per nem a megfelelő irányba halad, ennek oka  pedig a Törvényszék hiányosságaira vezethető vissza. Az intézmény ugyanis ahelyett, hogy betöltené az ilyenkor elvárt szerepét, eszközként funkcionál  Karadzics kezében.

Karadzics pere várhatóan a héten folytatódik.