Megvédi az EP az infrastruktúra alapot

Az európai parlamenti képviselők többsége támogatja az 50 milliárd eurós hálózatfinanszírozási alap létrehozását – derült ki a pénzalap szabályait lefektető rendelettervezet szakbizottsági vitáján, amelyen ismét felvetődtek a visszatérő kritikák: a keret pontos összegények hiánya; a kohéziós források egy részének bevonása az alapba; az innovatív pénzügyi eszközök szerepe és aránya.

Az Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) létrehozását támogatja az Európai Parlament képviselőinek többsége, és mint az EP együttes közlekedési és szakbizottsági ülésén el is hangzott: a képviselőtestület harcolni fog a Tanáccsal az új uniós pénzalap megteremtése érdekében. Az irányt azt követően szabta meg a Parlament, hogy a Tanácsban több tagállam is jelezte: fölöslegesnek tartja, hogy 2014-2020 között egy külön EU-alap jöjjön létre a transzeurópai infrastrukturális hálózatok kiépítésére.

Az Európai Bizottság 2011 júniusában, a következő többéves pénzügyi keret (MFF) tervezetében jelezte, hogy külön pénzalapot kíván létrehozni 50 milliárd eurós kerettel a határokon átnyúló közlekedési, energia és informatikai hálózatok megteremtésére azzal a céllal, hogy európai dimenziót kapjanak a jelenleg még tagállami logikával működő infrastruktúrák.

A testület tavaly októberben mutatta be a CEF-rendelet tervezetét, amelyben előrevetítette, hogy a tervei szerint az 50 milliárd euróból 21,7 milliárd eurót fordítana a közlekedési, és több mint 9-9 milliárd eurót pedig energia és informatikai projektekre. A kohéziós támogatásra jogosult országok összesen további 10 milliárd eurót fordíthatnának a transzeurópai közlekedési hálózat kiegészítésére a Kohéziós Alap terhére.

A közlekedési és az energiaügyi EP-szakbizottság kedd esti együttes ülésén a képviselők lényegében megismételték a korábban hangoztatott érveiket. Szemben néhány tagállam (köztük a kohéziós országok többségének) elutasító álláspontjával, az EP úgy látja, szükség van az új pénzalapra. A liberális Adina-Ioana Valean a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy „a tagállamok biztonsan megpróbálják majd radikálisan csökkenteni az alap keretösszegét, amit nem szabad hagynunk”.

A CEF kerete eleve összefügg a többéves pénzügyi keretjavaslat vitájával, a román képviselő ezzel kapcsolatban el is mondta, hogy az EP addig nem fogad el egy – MFF-hez kapcsolódó – együttdöntési jogszabályt sem, amíg a megállapodás meg nem születik a CEF-ről.

Egyesek viszont értelmetlennek tartják a további vitát az infrastruktúra alapról addig, amíg nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi pénzzel lehet majd feltölteni 2014-2020 között a keretet. Ez viszont csak a többéves költségvetés elfogadása után lehetséges. A tervezett menetrend szerint ez vélhetőleg így is lesz. A következő többéves pénzügyi keretről a november közepére összehívott Európai Tanács dönthet majd, a CEF-rendelet plenáris szavazása pedig januárra várható.

Szükséges befektetések

Az Európai Parlament számításai szerint mintegy ezermilliárd euróra lenne szükség a transzeurópai hálózatok kiépítésére, illetve modernizációjára. 500 milliárd euróból lehetne pótolni a közlekedési hálózat hiányzó láncszemeit, főként a határokon átnyúló projekteket; 200 milliárd euróból a tagállami energiahálózatokat lehetne bővíteni, és egymásba kapcsolni; további 270 milliárdból pedig szélessávú internetes platformokat lehetne telepíteni Európa-szerte.

Kohéziós tiltakozás

Ahogyan a korábbi vitákon és miniszteri üléseken, így kedd este is felvetődött a kohéziós támogatásra jogosult országok képviselői részéről, hogy miért szükséges 10 milliárd eurót elkülöníteni a Kohéziós Alapból transzeurópai közlekedési projektekre. A bizottsági érvelés szerint ez a pénz nem vész el a szegényebb tagországok számára, csak „a borítékra rá lesz írva, hogy mire költhetik”.

Az érintett kohéziós országok többsége, köztük Magyarország ugyanakkor már tavaly jelezte, hogy ellenzi az elképzelést, ugyanis attól tart, hogy a kohéziós alapból kiszakított összeget végső soron más, gazdagabb országok érdekeinek megfelelő beruházásokra fordítják majd. Ha viszont ez a pénz a kohéziós alapon belül maradna, akkor nem lehetne azt az egyes országoktól elvenni.

A javaslatban erről az áll, hogy „miközben a CEF központilag irányított eszköz lesz, a lehető legnagyobb prioritást élvez majd a 10 milliárdos keret allokációja során a kohéziós alap szerinti nemzeti elosztás”. Ez magyar olvasat szerint egyértelmű jele annak, hogy nincs garancia arra, hogy nálunk is marad majd a pénz. A 10 milliárd euróra a nemzeti társfinanszírozás ugyanakkora lesz, mint a kohéziós alapok esetében.