Máért tizedszer: valóban teljes a nemzetpolitikai konszenzus

2011. november 23-án és 24-én tartotta 10. ülését a Magyar Állandó Értekezlet. A második Orbán-kormány által újraélesztett összmagyar egyeztető fórum idei ülésén elfogadták a nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot, emellett aktuális nemzetpolitikai kérdésekről tárgyaltak a résztvevők. Nem volt túlzás Semjén Zsolt állítása: teljes a konszenzus a magyar nemzetpolitikában.

A Máért első napján Schmitt Pál köztársasági elnök fogadta a résztvevőket. Az államfő beszédében elmondta: határon túli politika helyett nemzetpolitikára van szükség, ennek alapja a jövőre hatályba lépő alaptörvény, amely egységes magyar nemzetről beszél, továbbá a magyar állampolgársággal is kifejezett tényleges egység. Az egység helyreállításában nagy szerepe van továbbá az újonnan megalakult Magyar Diaszpóra Tanácsnak és a Nemzeti Regiszternek is – tudósított az MTI.

Az ülésen részt vett Kövér László házelnök, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Semjén Zsolt a Máért-en újfent leszögezte: Magyarország minden segítséget megad a határon túli magyarságnak, és semmilyen adatot nem szolgáltat ki a magyar állampolgárság kérvényezőiről más államoknak. Természetesen Boldoghy Olivér ügyéről is szó esett: Semjén szerint egyfajta „felkiáltójel” az eset, és a magyar kormány minden jogi és más segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak.

A csütörtöki napon Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt az ülésen. Történelmi sikernek nevezte Magyarország számára a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását, a következő évek feladata pedig az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani. Megjegyezte azt is, hogy bár a magyar népesség fogy, az állampolgárok száma nő, és hosszabb távon ugyan nem lehet a demográfiai problémákat közjogi eszközökkel orvosolni, „de egyelőre azt tudjuk mondani, hogy a népességfogyás ellenére 160 ezer környéki, az év végére reményeink szerint 200 ezres növekmény áll be a magyar állampolgárok számát tekintve”.

A magyar államnak a Kárpát-medencében cselekvő államnak kell lennie, ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él”. Emellett erősíteni kell a kapcsolatot a szomszédos államokban kormányon vagy ellenzékben lévő, de a közép-európai együttműködés jegyében „velünk együttműködni hajlandó és képes politikai erőkkel”. „Akármilyen bonyolult is a helyzet, bármelyik nemzetrészről is legyen szó, önök a cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra a következő évben is számíthatnak” – zárta szavait a miniszterelnök.

A Máért tizedik ülésén a résztvevők elfogadták a nemzetpolitikai stratégia kereteit tartalmazó dokumentumot, amely 2020-ig kijelöli a nemzetpolitika fő irányait. A dokumentum szerint a fő cél a magyar közösségek megerősítése, gyarapodásának segítése, amely az oktatás és a magyar intézmények fejlesztésével valósulhat meg. A stratégia hitet tesz a kisebbségi önkormányzás szükségessége mellett, vagyis Magyarország továbbra is támogatja a kisebbségi magyar közösségek autonómiatörekvéseit.

A stratégia elfogadása mellett szó esett még a nemzeti jelentőségű intézmények (egyetemek, szórványkollégiumok stb.) finanszírozásának átalakításáról: ezek az intézmények a jövőben normatív finanszírozásban részesülnek majd acélból, hogy a nyilvános pályázatokon ne vegyék el a lehetőségek a kisebb intézmények elől.

A záródokumentum keretein belül a jelenlévők üdvözölték Magyar Diaszpóra Tanács, a Magyarság Háza és az újonnan megalakult Nemzetpolitikai Kutatóintézet létrehozását, amely november 25-én „Jogsegély a gyakorlatban” című nemzetközi konferenciájával lép a nyilvánosság elé. A külhoni magyar politikusok elégedettségüknek adtak hangot a Máért után velük készített interjúkban, így igazolva a Semjén Zsolt által emlegetett teljes nemzetpolitikai konszenzust.