Hogyan működik az EP-választás?

Az európai parlamenti (EP-) választáson az Európai Unió országainak többségében a választópolgárok jelöltekre és nem pártokra szavazhatnak. Magyarország, Franciaország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország azonban más rendszert alkalmaz.

Az uniós jog néhány közös szabálya közé tartozik, hogy minden tagállamnak arányos képviseleten alapuló választási rendszert kell alkalmaznia az EP-képviselők választásakor, és vagy listás rendszer, vagy pedig az egyetlen átvihető szavazatos rendszer alapján kell működniük. Egyebekben a tagállamok mindegyike saját szabályai szerint folytatja le a választásokat.

Egyes országokban úgynevezett zártlistás rendszert alkalmaznak a szavazásnál, a választók hagyományosan egy X-et vagy +-t tesznek a leginkább preferált pártjuk neve mellé. A képviselői helyeket a listák között a leadott szavazatok arányában osztják el, a jelöltek pedig a pártok által megállapított sorrendben kapnak mandátumot.

A szavazók tehát csak a listáról szavazhatnak és nincs lehetőségük az azon szereplő jelöltek sorrendjének megváltoztatására. Ilyen módon voksolhatnak a június 6. és 9. közötti EP-választáson Magyarország mellett Franciaország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország választópolgárai.

Európai választások – 2024 Az ábrán látható információk:
– megválasztandó képviselők száma országonként;
– jelöltek minimum korhatára;
– választók korhatára;
– választási küszöb;
– választás napja

Az EU-országok többségében azonban úgynevezett preferenciális szavazást alkalmaznak: a választó nemcsak a pártra szavaz, hanem személyekre is, ezzel módosíthatja a pártok által összeállított listákat.

Ez azt jelenti, hogy a szavazó a jelöltlistán – országtól függően – egy vagy több jelöltig rangsorolhatja szavazatát. Az a jelölt lesz az első a listán, aki a legtöbb szavazatot kapja, az a második, aki a második legtöbb szavazatot és így tovább.

Így a jelöltek sorrendjét, azt, hogy ki jut be a listáról az EP-be, a választók fogják eldönteni.

Ilyen preferenciális szavazással választhatják meg EP-képviselőiket Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia választói.

Máltán és Írországban pedig a single transferable vote (egyszeri átvihető szavazat) szisztémát alkalmazzák, azaz a választó valamennyi listáról válogathat jelöltet. Az egy szavazattal rendelkező választópolgár kiválasztja azt a jelöltet, akit képviselőnek szeretne, de megjelöli, hogy kit szeretne képviselőjének másod-, harmad- vagy negyedsorban (egészen addig, ahány mandátumot kiosztanak a választókerületben).

Forrás: MTI

Hozzászólások ()

Friss hírek

Még mindig nincs rend Ceutában

Juan Jesús Vivas, Ceuta elnöke nyilvánosan bírálta a spanyol kormány passzivitását és eémondta, a helyzet a városban még mindig messze van a normálistól, nem lehet biztosan tudni, hogy hányan maradtak abból, a mintegy 80 ezer emberből, akik szabálytalanul léptek be Marokkóból július végén.

Read More »
www.higienia.net

Milyen egy erős takarítógép? (x)

Napjainkban a higiénia egyre inkább központi szerepet kap a mindennapi életben. Az elmúlt időszakban különösen nagy hangsúlyt helyeztek a tisztaságra, ami a személyes környezet mellett a munkahelyekre és közösségi terekre is igaz.

Read More »

Az autóhasználati lehetőségek új korszaka (x)

A gépjárművek finanszírozása régen döntően készpénzes vásárlást vagy hitelfelvételt jelentett. Az utóbbi évek gazdasági változásai azonban új megoldásokat hoztak. A cégek működésének és költségvetésének modernizálása egyre inkább a használat és nem a tulajdonlás irányába tereli a flottamenedzsmentet.

Read More »