A Szeged-Csanád Grosics Akadémia névadója

A legendás válogatott kapusra nem csak Grosics Gyula lányai, de például a tatabányai Grosics Gyula stadion is emlékeztet minket. Bemutatjuk a Fekete Párduc életpályáját.

A foci fogadás világában Grosics Gyula igazi ász lenne

Ha van olyan labdarúgó a magyar labdarúgás történetében, akiről mindenkinek ugyanolyan pozitív a véleménye és akit a mai napig óriási tisztelet övez egész Magyarországon, az biztosan Grosics Gyula. Sőt, Puskás mellett ő a másik olyan labdarúgó, akinek nevét szinte mindenki azonnal fel tudja idézni az 1954-es, 6:3-as londoni diadalban résztvevő csapatból. És a legjobb fogadó oldalak kínálatában ma is sokszor találkozhatunk a nevével, hiszen Szegeden van jelenleg a Grosics Akadémia, amely a Szeged-Csanád Grosics Akadémia NB2-es csapat névadó szponzora is egyben. Amúgy is érdemes egyébként felkeresni az online sportfogadó oldalakat, hiszen ma már sok száz foci fogadás érhető el ezeken a platformokon minden héten.

Ráadásul ezekhez a fogadásokhoz ezek az oldalak statisztikákat, élő közvetítéseket és még élő fogadási lehetőségeket is kínálnak. De ami szintén azt mutatja, hogy Grosics Gyula milyen népszerű volt egész Magyarországon és népszerű a mai napig, az a tény, hogy például a tatabányai labdarúgó stadiont Grosics Gyula stadion néven ismerhetjük. Számtalan más helyen viseli nevét iskola vagy éppen ilyen-olyan sportlétesítmény, és Grosics Gyula lányai is ismertek.

Grosics Gyula teljes életpályája

A legendás magyar válogatott kapus még 1926-ban született Dorogon és legendás módon kezdődött karrierje. Talán kevesen tudják, de Grosics gyerekkorában nem volt tagja egyetlen csapatnak sem, és valószínűleg sosem került volna be a legjobb csapatokba, ha nincs fiatal korában háborús készenléti helyzet Magyarországon.

Mert így 1940-ben, amikor a dorogi labdarúgócsapat következő mérkőzésére indult volna, kiderült, hogy mindkét kapusának bent kell maradnia a laktanyában. Viszont ahogy ott tanakodott a csapat vezetése a dorogi sportpályán, épp ott bóklászott az egyébként labdaszedő Grosics is. Meginvitálták hát a csapatba és mivel kifejezetten jól védett ezen a mérkőzésen, így úgy döntöttek, hogy maradhat a Dorog színeiben. Így indult hát egy legendás karrier, ma már valószínűleg erre minimális esély sem lenne.

Négy évet töltött el végül a Dorog színeiben hivatalosan, 1943 és 1947 között játszott itt. Ezen időszak alatt az egyik legismertebb magyar kapussá vált és nagyrészt neki köszönhető, hogy a csapat előbb a másodosztályba, majd később az első osztályba is feljutott. Miután a csapat azonban kiesett az első ligából, Grosics is távozott és három év kerülő után 1950-ben érkezett meg a Budapesti Honvédhoz, ahol igazi világsztár vált belőle.

Tudni kell, hogy akkoriban Magyarországon ez volt a sztárcsapat, nem volt olyan foci fogadás, amelyben ne ez a csapat lett volna az esélyes a győzelemre. Az ezt követő évek hozták el végül Grosics Gyula aranykorát. Ezeknek az éveknek köszönheti azt, hogy ma létezik Szeged-Csanád Grosics Akadémia néven futó focicsapat és a tatabányai stadion neve is Grosics Gyula Stadion.

A Budapesti Honvéd színeiben töltött évek alatt és után háromszor is szerepelt világbajnokságokon, először 1954-ben. Háromszoros magyar bajnoknak is nevezhetjük, aki közel 400 meccset húzott le a magyar élvonalban. Kiemelhetjük karrierjéből azt is, hogy ugyan 1954-ben különféle okokból politikai kegyvesztett lett és el kellett hagynia a Honvédot, mégis a Tatabánya színeiben is tovább tudta építeni sikeres pályafutását, melyet végül 1963-ban fejezett be – bár ekkor sem azért, mert túl öregnek érezte volna magát, hanem mert politikai okokból nem engedték továbbra sem a fővárosba igazolni. Azon kevesek egyike volt, akik az 1956-os forradalom leverése után is Magyarországon maradtak.

Mert bár 1949-ben egyszer már távozni akart az országból és 1956-ban sikeresen el is menekült, rövidesen visszatért és folytatta a labdarúgást. Grosics Gyula lányai szerint ez főleg annak köszönhető, hogy a Fekete Párduc kifejezetten hazaszerető ember volt. Apropó, Fekete Párduc. Ezt a nevet azért adták Grosicsnak azokban az időkben, mert az első olyan kapus volt, aki feketében lépett pályára, ráadásul párducként mozgott a kapuban és előtte is. Ismert volt arról, hogy egész mérkőzésen ki-ki mozdult a tizenhatoson kívülre, hogy így segítse és irányítsa a védőket.

A magyar válogatottban nyújtott szereplése kifejezetten jól jönne ma is, hiszen a legjobb fogadó oldalak biztosan kifejezetten jó szorzóval kínálnák azokat a meccseket, ahol Grosics véd. Szám szerint 86 mérkőzésen játszott a magyar válogatott színeiben és ezeken a meccseken összesen 96 gólt kapott, miközben a csapat közel 260-at rúgott. Szakértőnk, Aladar Kollar rámutat, hogy ez ugyan elsőre soknak tűnik, de az akkori labdarúgás világában egyes átlagot produkálni kapusként rendkívül jó teljesítménynek számított.

Első meccsét a válogatottban 1947-ben játszotta, az utolsót pedig 1962-ben, tehát elmondható, hogy nagyon szép pályafutása volt aktív labdarúgóként. Karrierje befejeződése után sem engedte el teljesen a labdarúgás világát.

Edzőként folytatta karrierjét

  • Tatabányán
  • Salgótarjában
  • A KSI-nél
  • és még arra is volt módja, hogy kipróbálja magát edzőként külföldön is.

1966 és 1968 között Kuvaitban edzősködött, és ez volt edzői pályafutása leghosszabb szakasza.

A Volán Sport Club elnöke is lett és egészen haláláig szívesen vett részt különféle rendezvényeken és szívesen adott interjúkat is az Aranycsapatban eltöltött éveiről. Végül hosszú betegség után, 2014-ben hunyt el, de életpályáját nézve elmondható, hogy Magyarország sokkal jobban járt azzal, hogy Grosics végül kapus lett és nem pap, aminek a szülei sokáig szánták. Védéseivel, elkötelezettségével és hazaszeretetével belopta magát mindenki szívébe, még akkor is, ha időnként az aktuális politikai elit erőszakosan lépett fel vele szemben. Ma pedig, ahogy a bevezetőben is említettük, stadion, iskola, akadémia és klubcsapat is viseli a nevét. Azon labdarúgók egyike, akire külföldön is nagyon sokan emlékeznek, hiszen az Aranycsapatban Puskás mellett ő volt a másik igazán ismert labdarúgó.

 

 

Hozzászólások ()

Friss hírek

Érdemes drága kerti bútorra költeni? (x)

Amikor a kültér berendezéséről van szó, a fő szempont elsősorban az esztétikum és a kényelem. Pedig a kerti garnitúrák kiválasztása egyben jelentős pénzügyi döntés. Ha szem előtt tartjuk, hogy egy bútorszett hosszú éveken át szolgálja a családunkat, emellett növelheti ingatlanunk piaci értékét, jó úton járunk.

Read More »