Mivel Donald Trump amerikai elnök következetesen azt hangoztatja, nem biztos, hogy elfogadja az elnökválasztás eredményét, felmerül a kérdés: mi történne akkor, ha veszítene, de nem lenne hajlandó beletörődni ebbe?
Trump már jó előre széleskörű csalást jósol és azt állítja, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta egyre gyakrabban szóba kerülő, levélben történő szavazás “a legpontatlanabb és legcsalárdabb választás” lesz az amerikai történelemben, ráadásul “napokkal, hónapokkal, sőt, akár évekkel” kitolhatja a voksok összesítését.
A Fox televízió júliusban egy több témakört átfogó interjút sugárzott Trumppal, aki arra a felvetésre, hogy előfordulhat-e, hogy nem fogadja el az esetleges választási vereséget, úgy fogalmazott: “majd meglátjuk, most nem mondok sem igent, sem nemet”. Szavait néhány demokrata párti politikus és a liberális sajtó egy része úgy értelmezte, hogy esetleges választási veresége esetén Trump nem lenne hajlandó átadni a hatalmat. Nancy Pelosi demokrata párti házelnök erre válaszul kijelentette, hogy ha törik, ha szakad, az elnököt “ki fogják füstölni” a Fehér Házból.
Nos, egyelőre ugyebár semmi nincs kőbe vésve, de annyi bizonyos, hogy szoros versenynek nézünk elébe. Ha pedig az eredmény is szorosan alakul, a vita valószínűleg három szakaszban bontakozik ki:
- Első fázis: az államoknak december 8-áig kell megoldaniuk a szavazással kapcsolatos esetleges vitákat, az elektorok pedig december 14-én adják le szavazataikat az elektori kollégiumban.
- Második fázis: az újonnan megválasztott Kongresszus egy, a Szenátus elnöke által vezetett közös ülésen január 6-án összesíti ezeket a szavazatokat, és eldönti, ki a verseny egyértelmű győztese.
- Harmadik fázis: ha továbbra sem lesz egyértelmű nyertes és a január 20-ai beiktatási napig sem születik konszenzus, akkor ideiglenesen ügyvezető elnököt neveznek ki. A jelenlegi felállás szerint ez Nancy Pelosi lenne – amennyiben megtartja pozícióját az új Kongresszusban is. Ezt a megoldást mind a Republikánus, mind a Demokrata Pártnak jogában áll visszautasítani, ami viszont az amerikai Legfelsőbb Bíróság beavatkozását vonná maga után.
A fenti forgatókönyvekről bővebben a Financial Times oldalán, angol nyelven olvashat.
Forrás: Financial Times / Instagram / Kitekintő