Folytatódik a diplomáciai csörte Kína és az USA között

Peking pénteken felszólította Washingtont a délnyugat-kínai Csengtuban létesített amerikai konzulátus bezárására – adta hírül a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.

A kínai külügyminisztérium közlése szerint a lépéssel arra kívántak válaszolni, hogy az Egyesült Államok kedden váratlanul elrendelte Kína houstoni főkonzulátusának bezárását. „A Kína által foganasított intézkedés jogos és szükséges válasz az Egyesült Államok indokolatlan lépésére” – áll a kínai tárca közleményében.

Amerikai tisztségviselők kémkedéssel vádolták a houstoni konzulátust, az amerikai külügyminisztérium pedig amerikai szellemi tulajdon, valamint amerikaiak személyes adatainak védelmével indokolta a kínai külképviselet bezáratását. Caj-Vej, Kína Houstonban állomásozó főkonzulja azonban a bizonyítékok hiányára mutatott rá a vádakkal kapcsolatban. A Politico amerikai híroldalnak csütörtökön nyilatkozó Caj elmondta: konzulátusa „további értesítésig” nyitva marad, vagyis a jelek szerint nem tervezik betartani a helyi idő szerint péntek délután 4 óráig kijelölt határidőt.

A kínai külügyminisztérium már szerdán jelezte, hogy ellenlépésre készül, és politikai provokációnak nevezte az amerikai intézkedést. A pénteki közleményben úgy fogalmaznak: „a kínai-amerikai kapcsolatok jelenleg nem Kína reményei szerint alakulnak, és ezért az Egyesült Államok a felelős”. A kínai külügyi tárca emiatt ismételten felszólította Washingtont, hogy azonnali hatállyal vonja vissza „hibás döntését”, és teremtsen megfelelő körülményeket ahhoz, hogy a kétoldali kapcsolatok helyreállhassanak. A közleményből nem derül ki, hogy a csengtui amerikai konzulátus bezárásának mikorra szabtak határidőt. A szóban forgó konzulátus hatáskörébe tartozik egyebek mellett a tibeti kérdés is.

A két ország kapcsolatai az elmúlt időszakban jelentősen megromlottak. Az Egyesült Államok Kínát teszi felelőssé a koronavírus-világjárványért, és rendszeresen megvádolja szellemi tulajdon ellopásával, a hongkongi autonómia korlátozásával és a muszlim vallású ujgur népcsoport emberi jogainak megsértésével. További ütközőpontokat jelent Tajvan, illetve Kína Dél-Kínai-tengert illető területi követelései.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy csütörtöki beszédében arra szólította fel az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy működjenek együtt az amerikai kormányzattal a Kínai Kommunista Párt „magatartásának” megváltoztatása érdekében.

A kínai állami sajtó a Kínával szembeni amerikai fellépést javarészt az elnökválasztási kampány részeként értelmezi, és Kína társadalmi működésének, illetve politikai szándékainak félreértését látja benne. A Peking szócsövének tartott Global Times egy csütörtöki vezércikkben úgy fogalmazott: „az Egyesült Államok a hetvenes évek elejétől áll kapcsolatban Kínával, és abban bízott, hogy a kapcsolatok révén kialakult piacgazdaság robbanásszerű fejlődése végül Kína politikai liberalizációjához vezet majd, ám csalódnia kellett”. A kínai kormányzat kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza, hogy Kína nem törekszik hegemóniára, és nem kívánja megváltoztatni az Egyesült Államokat.

Forrás: MTI