Megkezdődött az alkotmánymódosítás vitája a macedón parlamentben

Megkezdte az alkotmánymódosításról szóló vitát a macedón parlament, és amennyiben a javaslat kétharmados támogatottságot kap, a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormánykoalíciónak megvan-e az alkotmánymódosításhoz szükséges támogatottsága, vagyis hogy a 120 képviselő közül legalább 80 igennel fog-e szavazni. A balközép kormány javaslatának a helyi sajtó jelentése szerint eddig 71 biztos támogatója van a törvényhozásban.

A hétfőn megkezdett ülés végén a képviselők csak arról döntenek majd, hogy támogatják-e az alkotmánymódosítást. Amennyiben a javaslatot elfogadják, a kormány megkezdi a konkrét módosítási javaslatok megfogalmazását. Ez a macedón sajtó szerint mintegy három hónapot vehet igénybe. Végül a kész módosítási javaslatokról újra szavaznia kell a macedón törvényhozásnak, akkor viszont már elegendő lesz az egyszerű többség is. Ezt követően kezdődhet meg az alkotmánymódosítás közvitája, amelynek lezárulása után a parlament az ott elhangzottak figyelembe vételével az új alkotmány végleges szövegéről is döntene, ehhez ismét a törvényhozás kétharmadának támogatására lesz szükség. Az első szavazásra, vagyis a hétfőn megkezdődött ülés lezárására néhány napon belül számítani lehet, de a vita tíz napnál nem tarthat tovább – írta a Vesti.mk szkopjei hírportál.

A macedón kormány szóvivőjének múlt heti tájékoztatása szerint a kormány négy ponton kívánja módosítani az alaptörvényt:

  • az első módosítás az ország nevére vonatkozik – az alkotmányba is bekerülnének a Görögországgal júniusban megkötött megállapodásban foglaltak, vagyis az ország neve ezentúl Észak-Macedónia lenne;
  • a második javaslat szerint az alaptörvény részletesebben írná le a macedón államiság alapjait;
  • a harmadik pont leszögezné, hogy Szkopje garantálja a szomszédos országok területi integritását és függetlenségét;
  • a negyedik változtatás pedig a diaszpórában élők jogainak védelmére helyezné a hangsúlyt azzal a kitétellel, hogy ennek biztosítása közben nem avatkozna be más országok belső ügyeibe.

Amennyiben a hétfőn kezdődött vitán a kormánykoalíció nem szerzi meg a szükséges kétharmados támogatottságot, Zoran Zaev miniszterelnök előrehozott választásokat fog kezdeményezni, reményei szerint ugyanis egy átalakult összetételű parlament minden bizonnyal megszavazza a kívánt módosításokat. A szavazás azért bizonytalan, mert a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) határozottan ellenzi az alkotmánymódosítást és az ország névváltoztatását, mert szerinte azzal elveszne a macedón identitás. A kétharmados többséghez viszont a VMRO-DPMNE legalább 9 képviselőjének is támogatnia kellene a kormány javaslatát.

  • Előzmények
Macedóniában szeptember 30-án tartottak népszavazást az ország nevének megváltoztatásáról, s noha a voksolók túlnyomó többsége támogatta a javaslatot, a referendum érvénytelen lett, mert a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot.

Macedónia és Görögország júniusban állapodott meg abban, hogy lezárja a Macedónia nevéről szóló, 27 éve húzódó vitát. A megállapodás értelmében Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Az egyezmény alapján Macedóniának még az év vége előtt meg kellett volna változtatnia az alkotmányát, ám Szkopje előreláthatólag nem tudja tartani ezt a határidőt. A macedón sajtó szerint az utolsó, nem hivatalos határidő 2019 márciusa, ugyanis még az athéni parlamentnek is ratifikálnia kell az egyezményt azt megelőzően, hogy elkezdődne a görög választások kampánya.

Forrás: MTI

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »