Növekvő védelmi kiadásokkal, új parancsnokságokkal számol a NATO

A NATO meglévő erői képességeinek növelése mellett készenléti képességeit is javítani tervezi, aminek keretében a szövetségesek 2020-ig megteremtik annak lehetőségét, hogy kevesebb idő alatt megvalósítható legyen a csapatok és katonai eszközök utánpótlása és európai mozgathatósága Észak-Amerika és Európa között – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán.

Stoltenberg a csütörtökön kezdődő kétnapos NATO védelmi miniszteri tanácskozást megelőzően tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, a készenléti képességek javítása keretében a szövetségesek meg kívánják teremteni annak lehetőségét, hogy szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó lehessen bevethető 30 napon belül, vagy akár ennél rövidebb idő alatt.

Mint elmondta, a közelgő, júliusi NATO-csúcstalálkozót előkészítő ülésen a miniszterek az elrettentés és a védekezés megerősítéséről tárgyalnak. Mivel a készenlét elengedhetetlen az egyre kiszámíthatatlanabb világban, szükséges a parancsnoki struktúra modernizálása is – ez két új parancsnokság létrehozására terjed ki.

Az Egyesült Államok és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokság az amerikai Norfolkban, az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős parancsnokság pedig a németországi Ulmban jön létre. A képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása szükséghelyzet esetén – húzta alá. Azt biztosítja mindez, hogy a megfelelő erők megfelelő helyen, a megfelelő időben álljanak rendelkezésre. A fejlesztés nem az új erők felállításáról vagy telepítéséről szól, hanem a meglévő erők felkészültségének javításáról – tette hozzá.

Stoltenberg elmondta, a tárgyaláson hangsúlyos lesz a tehermegosztás kérdése is, amely a képességfejlesztés és a műveleti hozzájárulások mellett a védelmi kiadások növelését is jelenti. Minden szövetséges védelmi kiadásainak növelésébe kezdett, melynek pontos adatait csütörtökön teszik közzé – tájékoztatott.

Újságírói kérdésre válaszolva a főtitkár aláhúzta, a NATO célja nem Oroszország elszigeteltségének növelése. A szervezet kapcsolata Moszkvával továbbra is az elrettentésre és a konstruktív párbeszédre épül. A szankciók fenntartása véleménye szerint azért szükséges, mert egyértelmű üzenetet hordoznak az Ukrajnában elkövetett erőszakos katonai cselekmények következményeit illetően. Hozzátette, erősítené a szövetség ellenálló képességét, ha az Egyesült Államok Lengyelország kérésére harccsoportok telepítésével növelné jelenlétét a szövetség keleti határain.

Forrás: MTI