Újabb brüsszeli tervet blokkol Magyarország

Tíz uniós tagállam parlamentjei egymással összefogva tesznek kísérletet annak a jogszabályi javaslatnak a megtorpedózására, ami felfogásuk szerint megfosztaná jószerével egyetlen versenyelőnyüktől szolgáltatást nyújtó vállalkozásaikat a nyugat-európai országok piacain.

A bizottsági javaslatra reagálva a sárga lapot előrántó tíz tagállam között kakukkfiókaként csak Dánia képviseli a régi tagokat, különben egytől-egyig 2004-ben vagy 2007-ben csatlakozott új tagországokról van szó. A magyar Országgyűlés május 10-én, a nyolc hetes határidő lejárta előtti utolsó órákban csatlakozott a koalícióhoz, amelynek célja az Európai Bizottság által március elején a kiküldött munkavállalókról előterjesztett irányelv-tervezet visszavonásának elérése.

A magyar parlament mellett a bolgár, a cseh, a dán, a román, az észt, a lett, a litván, a lengyel és a horvát törvényhozások hoztak határozatot a sárga lap felmutatásáról, elérve azt a 20-as szavazatszámot (az EU-szinten rendelkezésre álló 56-ból), ami Brüsszelt korábbi döntése felülvizsgálatára kötelezheti. A vállalkozás sikere ugyanakkor még nem jelenti automatikusan a jogszabály-tervezet visszavonását. Ez ugyanis csak az egyik opció, a másik az, hogy megfelelő indoklás mellett Brüsszel fenntarthatja a javaslatot, és ebben az esetben az ellenzőknek a dosszié tanácsi tárgyalásakor kell összefogniuk.

A Lisszaboni Szerződés értelmében a tagállami parlamentek a javaslattól számított nyolc héten belül véleményezhetik, és ha elég erősek, kérhetik annak visszavonását. Minden ország két szavazattal rendelkezik, és a sárga laphoz minimum 19 szavazatnak kell összegyűlnie. Azaz, a 10 országgal éppen meg lehet ugrani ezt a szintet. A nyolchetes határidő kedden éjfélkor járt le.

Az Európai Bizottságot nem köti konkrét határidő a beadvány elbírálására, de várhatóan heteken belül megadná a választ. Az EU praxisában eddig csak két ízben fordult elő, hogy a tagállami parlamentek éltek ezzel a jogukkal. Egy esetben (az ún. Monti 2. javaslat esetében) a Bizottság meghátrált, az uniós főügyészi hivatal létrehozására vonatkozó jogszabályi javaslat visszavonására ugyanakkor nem volt hajlandó, erről jelenleg is tárgyalások folynak a Tanácsban.

Brüsszel a tíz parlament által megkérdőjelezett március eleji javaslatában a helyi munkavállalókra vonatkozó javadalmazási szabályok egy másik tagállamba kiküldött munkavállalókra való teljes körű alkalmazását indítványozta.

A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a helyi munkavállalókra.

A kiküldött munkavállalókra jelenleg bizonyos területeken – például egészség és munkahelyi biztonság – már most is a fogadó ország munkavállalóival azonos szabályok vonatkoznak. A munkáltató azonban nem köteles a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött munkavállalónak. Emiatt különbségek alakulhatnak ki a kiküldött és a helyi munkavállalók bérezésében, ami a Bizottság szerint torzíthatja a vállalatok közötti versenyt. A Bizottság érvelése szerint a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint más munkavállalók.

A módosítandó irányelv értelmében a javadalmazási szabályok minden olyan eleme, amely a helyi munkavállalókra általánosan vonatkozik, a kiküldött munkavállalókra is érvényes lesz. A javadalmazásba nem csupán a minimálbér fog tartozni, hanem adott esetben más elemek, így bónuszok és juttatások is.

A közép- és kelet-európai országok szerint a Bizottság javaslata komoly változást hozna az eddigi rendszerbe és jó eséllyel éles kelet-nyugati szembenállást eredményezne, hasonlóan a szolgáltatási irányelvről egy évtizeddel ezelőtt lefolytatott vitához.

Az új tagállamok úgy látják, hogy az alacsonyabb munkabérek megszüntetésének kezdeményezésével a Bizottság néhány régi tagállam nyomására valójában a kelet-európai szolgáltatók versenyelőnyét akarja megszüntetni. Miközben jól hangzik az, hogy az átlagosan négy hónapra kiküldött keleti munkavállalók is a helyiekkel azonos bérezésben és javadalmazásban részesüljenek, a Bizottság javaslata lehetővé tenné néhány ország számára a külföldiek kiszorítását az építőiparból és néhány más ágazatból.

„A szociális dömpingről szóló érv teljesen hamis. A kelet-európaiak ugyanis nem költségek alatti árral törnek be a nyugati piacokra. A bérek szintje közötti különbség a gazdasági fejlettségbeli különbségekkel, az eltérő ár- és bérszínvonallal magyarázható” – mutatott rá egy új tagállami forrás a BruxInfónak. Az illetékes szerint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv módosítása csökkentené a versenyt, ezért felverné a szolgáltatások árát és végső soron az európai versenyképességet rontaná.

A munkaadók legnagyobb európai ernyőszervezete is bírálta az irányelv módosításáról szóló javaslatot. „Mélységesen nem értünk egyet az Európai Bizottság azon nézetével, hogy kiküldött munkavállalókról szóló 1996-os irányelv módosítása szükséges az egységes piacon a tisztességes verseny biztosításához. A meglévő direktíva garantálja a minimumkeresetet és a fogadó ország más foglalkoztatási alapfeltételeinek alkalmazását a kiküldött munkavállalókra” – szögezte le Markus J. Beyrer, a BUSINESSEUROPE főigazgatója.