Nincs meglepetés a boszniai választásokon

Az előzetes eredmények alapján a nacionalista pártok vezetői szerezték meg az elnöki triumvirátus pozícióit a boszniai áltálanos választásokon. Bosznia lakossága hatodszor járult az urnákhoz Dayton óta, magas munkanélküliségi, korrupciós és szervezett bűnözési adatok mellett, valamint az EU-s reformokról lemondó négy eves időszak után.

50 párt, 25 koalíció, 24 független jelölt, 518 politikai pozíció és mindössze három millió szavazó. Ezen belül az államelnökség három tagját, az országos parlament képviselőit, a két országrész (bosnyák-horvát föderáció, boszniai Szerb Köztársaság) föderációparlamentjének képviselőit, a tíz kanton képviselőit, valamint a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, illetve alelnökét választotta meg Bosznia-Hercegovina vasárnap. 

A kulturális, vallási, nemzetiségi és nyelvi értelemben megosztott országban nem meglepő az effajta a politikai pluralitás, de egyben határozottan érzékelteti a többszintű kormányzás bonyodalmait és a poszt-daytoni időszak csődjét. Ezt a lakosság is kifejezte: mindössze 54 százalékuk járult az urnákhoz, ami egyértelműen kifejezi az általános kiábrándultságot a boszniai vezetéssel kapcsolatban. Azonban a 40 százalékos munkanélküliség, a magas korrupció és szervezett bűnözés ellenére is a szavazók többsége támogatását fejezte ki a regnáló politikai elitnek.

A választások (ideiglenes) eredménye alapján Bakir Izetbegović (bosnyákok), Dragan Čović (horvátok) és Željka Cvijanović (boszniai Szerb Köztársaság) nemzetiségi pártjainak győzelme nem sok újdonsággal kecsegtet, bár a parlamentek összetételének végleges eredményeire, illetve a Föderáción belüli tíz kanton új képviselőire még várni kell. Kampányuk eltérő elemekre épített: míg Izetbegović egy egységes és erős Bosznia mellett tette le a voksát, Cvijanović, a szerb entitás tagja az állam felosztásával kampányolt. Nem véletlen, hiszen az ország teljesen decentralizált, ami a döntéshozatalt abszolút lellasítja és hatással van a gazdasági fejlődésre, illetve az elmúlt években az egekbe szökő munkanélküliségi adatokra is. 

Februárban emiatt hetekig erőszakos tüntetések paralizálták az országot és elemzők úgy látják, a februári tüntetéssorozat megismétlődhet a választások után is. “A szegénység és a szociális problémák egyre nagyobb nyomás alá helyezik a most megválasztott politikusokat, akiknek válaszolniuk kell a nővekvő szociális elégedetlenségre” – véli Srdjan Puhalo, politikai elemző. Ezt fokozhatja, ha újfent képtelenség lesz kormányt alakítani több mint egy éven keresztül, mint négy éve. 

Izetbegović viszont egyértelműen kiemelte, hogy kész véget vetni a megosztottságnak és újra beindítani Bosznia-Hercegovina NATO- és EU-csatlakozását. 

“Minden jövőbeli koalíciónak azon kell dolgoznia, hogy ezt az országot kivezessék a politikai patthelyzetből és rátérítsék az euroatlanti integráció útjára” – mondta. 

A boszniai központi választási bizottság szerint a választások békésen zajlottak, nagyobb atrocitások nélkül. Az EBESZ közleménye szerint Bosznia-Hercegovina biztosította a jogi kereteket egy demokratikus választás lebonyolításához, de az etnikai megosztottság és a politikai akarat hiánya meggátolja az országot, hogy a kialakult poszt-daytoni szituációt kezelje. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) kiemeli, hogy a lehető leggyorsabban kormányt kell alakítani minden intézményes szinten, hogy a gazdasági reformokat és az egységes kooperációt az EU-val megkezdhessék.