Elérkezett a bővítési folyamat hattyúdala?

Az Európai Bizottság nem kezdeményez új ajánlásokat a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban – áll a szervezet által nyilvánosságra hozott egyéni országjelentéseiben. Az EB évente adja ki stratégiai beszámolóit, amelyekben ajánlásokat fogalmaz meg az érintett országok felé. A bővítési folyamat emiatt jó eséllyel leállhat, bár Törökországgal szeretnének megnyitni két fejezetet. Brüsszelből jelentünk.

Štefan Füle szerda délután bemutatta az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) előtt az éves, Nyugat-Balkánról és Törökországról elkészített bizottsági országjelentéseket. Az öt tagjelölt (Montenegró, Macedónia, Szerbia, Albánia, Törökország) illetve potenciális tagjelölt-országokról készített beszámolók az elmúlt tizenkét hónap EU-kritériumoknak való megfelelését veszik alapul. Már-már bevett szokás, hogy az AFET-bizottságban kerül sor évről-évre a jelentések bemutatására, ami a szakbizottság tekintélyt parancsoló elnökének, Elmar Broknak (német, EPP) valamint a Parlament nővekvő szerepének köszönhető. 

Füle leköszön, Hahn örököl(het)

A leköszönő európai bővítési biztos a prezentációja mellett megragadta az alkalmat, hogy megköszönje a szakbizottsággal folytatott konstruktív munkát az öt év során. A képviselők hasonlóképpen kiemelték a bővítési és reformtörekvési erőfeszítésekben nyújtott munkáját és kiemelték legnagyobb sikerét az öt év során: Horvátország csatlakozását. Az ülésen érezhető volt, hogy ez Füle hattyúdala, vajon ugyanez igaz az egész bővítési folyamatra is?

A helyzet a jövőt nézve nem tekinthető derűsnek. Az integrációs folyamat már most tény, hogy lelassult, de megvan a kockázat, hogy meg is akadhat a regionális kooperáció és a reformok hiánya, valamint a fagyott konfliktusok miatt. Az EU részéről a konkrét lépések hiánya lehet a leginkább aggasztó. 

Füle elmondta, hogy a hat érintett nyugat-balkáni ország messze van a kondíciók teljesítésétől és más-más ütemben hajtják végre a kívánt reformokat. Kiemelte, hogy az aspiráló országoknak három kiemelt területen kell fejlődési pályára állniuk: a jogállamiság szintjén, a gazdasági kormányzás tekintetében és a közféra átalakításán. „Ha az aspiráló országok megfelelő reformokkal szolgálnak, akkor mi európai perspektívával” – jelentette ki. 

Politikai polarizáció kockázata

Kérdés, ez mire elég, mivel például a júniusban hosszú tárgyalássorozat végén tagjelölt státuszt kapó Albánia a jelentésben semmilyen biztosítékot nem kapott, hogy mikor kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat. Ehhez hozzátartozik, hogy Tirana nem segíti saját helyzetét, ha a kormány a politikai ellenzéket ellehetetleníti. Montenegróval is hasonló a helyzet a csatlakozási fejezetek megkezdésének tekintetében (12 megkezdett csatlakozási fejezetből kettőt zártak le), de Füle mégsem tett ajánlásokat a tagjelölt-országok éllovasának új fejezetek megnyitására. A bizottság szerint többet kell tenniük a korrupció elleni küzdelem leküzdésére, illetve az újságírókat ért erőszak megfékezésére.

A márciusban tagjelölt-országgá avanzsált Szerbia is hasonló cipőben jár. Hiába a jelentésben kiemelt igazságszolgáltatási-reformok, a tárgyalások tényleges megkezdéséről nincs szó. Ennek oka lehet az orosz Gazprommal kötött szerződés a Déli Áramlatról vagy az Oroszországgal szembeni EU-s szankciók figyelmen kívül hagyása. Ilyen explicit politikai döntések mindenképp nagyobb jelentőségűek, mint az igazságszolgáltatási-reformok. 

A jelentés viszont kiemeli, hogy a Belgrád-Pristina dialogús „normalizálódik”, bár a koszovói politikai válság itt sem segít az előrehaladásban. 

Macedónia fejlődését továbbra is a Görögországgal való névvita hátráltatja, hiába a bizottsági zöld út a tárgyalások megkezdésére. Ezen kivül a Bizottság szerint a demokratikus reformok is zsákutcába kerültek és az ellenzék parlamenti bojkottja is csak olaj a tűzre.

Az előbb említett Koszovó a saját részéről a Stabilizációs és Asszociációs Folyamatot igyekszik befejezni Boszniával karöltve, amelynek állapotát az EB „mozdulatlannak” jellemezte. 

Törökország: a speciális eset

A beszámoló szerint Törökország „stratégiai partner” mind az energiaellátás tekintetében, mind a közel-keleti külpolitikában betöltött központi szerepe miatt. Az Európai Bizottság ajánlja a 23-as és 24-es csatlakozási fejezetek megnyitását a jogállamiságról. 

Azonban a jelentés elítéli egyes újságírók bebörtönzését, a bírákkal szembeni erőszakos fellépést és a rendőri brutalitást. 

A Ciprussal szembeni immár 40 éves területi vita sem segít a tisztánlátásban, illetve a nüansznyi esélyt is arra, hogy Törökország valaha is csatlakozik a közösséghez. 

Elmar Brok sugallván a nyilvánvaló realitásokat, záróbeszédében csak a nyugat-balkáni bővítés lehetőségét emelte ki, míg Törökországot meg sem említette.