Hollandiának meggyűlik a baja a dzsihadistákkal

Nem titok, hogy az Iszlám Állam soraiban meghatározó számú külföldi harcol, ezek közül kiemelkedő a hollandok aránya. Amszterdamnak különösen nagy fejfájást okoznak a sorra a Közel-Keletre utazó fiatalok. Vannak, akik már „gondolatrendőrséget” is bevetnének a bűnmegelőzés érdekében.

James Foley meggyilkolása következtében a holland kereszténydemokrata politikusok egészen meglepő ötlettel álltak elő: parlamenti képviselőik akár gondolatrendőrséget is alkalmaznának, hogy megállítsák a szélsőségesekhez csatlakozó, nem csak muszlim fiatalokat. Sybrand Buma, a CDA (Kereszténydemokrata Tömörülés) képviselője szerint minél előbb jogi lépésekre lenne szükség, azonban a kormány nem tesz eleget a probléma megfékezéséért. A gondolatrendőrség elképzelés alatt a CDA tagok elsősorban azokra a fiatalokra összpontosítanának, akik nagy valószínűséggel kapcsolódhatnak majd terrorista tevékenységhez. Az alapgondolat, hogy számítógépes programok segítségével lehetőség nyílna bizonyos átvilágítására, amelynek segítségével minden apró, „erőszakot dicsőítő” bejegyzés alapján adatbázisokat hozhatnának létre.

A tények egyértelműen Bumat igazolják, hiszen már több százra tehető a holland állampolgársággal rendelkező, Iszlám Állam soraiban harcoló fiatalok száma. Ugyancsak a kereszténydemokrata aggályok mellett szól, hogy Európában először holland fiatalok vonultak az utcára tüntetni az ISIS mellett, amit a Rutte-kormány tétlenül figyelt.

Hónapokkal később voltak próbálkozások a probléma orvoslására: mára él egy törvénytervezet, amely azokat a kettős állampolgárokat, akik részt vesznek a harci kiképzésben vagy a közvetlen összecsapásokban, megfosztaná holland állampolgárságuktól. A javaslat, bár a társadalom nagy százalékának támogatását élvezi, nem számol azzal, hogy a radikalizmusra való fogékonyság nem csak a kettős állampolgársággal rendelkezőket érinti. Emlékezetes, hogy korábban a Holland Királyi Erő több tagjáról is kiderült, hogy Szíriában folytat harcot, valamint különböző közösségi hálózatok segítségével tartja a kapcsolatot az otthoni potenciális követőkkel.

A CDA épp a közösségi oldalak hatása miatt tartaná fontosnak a gondolatrendőrség bevetését, ugyanakkor Ivo Opstelten igazságügyi miniszter szerint ez egészen kivitelezhetetlen. A politikus a szólás- és gondolatszabadság jegyében utasítaná el a kezdeményezést, véleménye szerint nem lehet jogilag fellépni minden makacs tinédzser ellen, aki egy-egy meggondolatlan posztot létrehoz. Ennek ellenére Opstelten felhívta a figyelmet arra, hogy amint erőszakra való buzdításról van szó, teljesen más a helyzet, a holland állam cselekedni fog.

A közel-keleti konfliktusok hatása a holland társadalomra tehát meghatározó, és csak erősíti azt a tendenciát, hogy a fiatalkori bűnözés mértéke a kétezres évek eleje óta növekszik. A legújabb kutatások alapján a Hollandiában elő muszlimok 72 százaléka egyetért azzal, ha valaki közvetlen szerepet vállal a közel-keleti harcokban, míg a teljes holland társadalom mindössze 7 százaléka tartja ezt elfogadhatónak. Az ebből fakadó társadalmi feszültségnek pedig már kézzel fogható nyoma van: a legnagyobb Benelux tagállamban egyre gyakoribbak a vallási alapú atrocitások.