A földgáz is ösztönzi a ciprusi tárgyalásokat

Negyven évvel a török katonai invázió után a két ciprusi közösség a sokadik kísérletet teszi a szigetország tárgyalásos újraegyesítésére. A ciprusi kormány főtárgyalója szerint még soha ilyen jó esély nem volt az áttörésre. A túlnyomó többség mindkét oldalon az újraegyesítést akarja, sokan azonban nem hisznek abban, hogy ez sikerülhet.

A februári közös nyilatkozatot követően egy hónappal ezelőtt új szakaszba léptek a két ciprusi közösség között a tárgyalások az 1974 óta megosztott szigetország újraegyesítéséről. A ciprusi kormány főtárgyalója szerint július végén újabb mérföldkőhöz érkezhet a folyamat, amikor Nicosia bemutatja első konkrét javaslatait a sziget északi részén élő ciprusi török közösség vezetőinek.

A kettéosztottság négy évtizede során számos kísérlet történt már a rendezésre, de ezek ilyen vagy olyan okból rendre zátonyra futottak. Ha Andreasz Mavrojannisz, a hivatalos Ciprus tavaly szeptemberben kinevezett főtárgyalója mégis bízik abban, hogy ezúttal más lesz, annak több oka is van.

Először is meglátása szerint soha nem volt még annyira nemzetközi érdek a szigetország újraegyesítése, mint napjainkban, ami elsősorban a Földközi-tenger keleti medencéjében talált gazdag gáz- és olajkészleteknek köszönhető. Ez úgy tűnik, hogy felértékelte Ciprust az Egyesült Államok szemében, és azt a Törökországot is konstruktívabb együttműködésre sarkallja, amelynek gazdasági növekedéséhez megbízható energia forrásokra van szüksége.

Ankara változó hozzáállásának jeleként a ciprusi főtárgyaló egy régi tabut megtörve nemrég személyesen is tárgyalt a török fővárosban a kormány képviselőivel, és szavai szerint minden eddiginél nagyobb nyitottságot talált a rendezés iránt.

A megállapodás esélyeit javíthatja az is, hogy a két közösség képviselői először közvetlenül és nem közvetítőkön keresztül tárgyalnak. Az úgynevezett garantáló országok és az ENSZ segíthetik a folyamatot, de már nem játszanak semmilyen szerepet abban.

A tárgyalások is új módszerrel folynak. Ahelyett, hogy témáról témára haladnának kezdettől fogva átfogó megközelítést alkalmaznak és ennek jegyében olyan kérdéseket is megvitatnak, amelyeket korábban hivatalosan sohasem. Ilyennek számít a területi kérdés, a török telepesek ügye, vagy az elkobzott vagyonok visszaadása.

Andreas Mavrojannisz – aki a brüsszeli Európai Politikai Központ rendezvényén beszélt – elismerte, hogy az egy hónapja érdemi szakaszba lépett tárgyalásoknak még nincs konkrét eredménye, és számos érzékeny téma van a napirenden. De, a jég mintha olvadni kezdene, amin tovább javíthatnának bizonyos bizalomépítő lépések, mint a senki földjén fekvő szellemváros Famagusta-Varosa két közösség által történő közös hasznosítása. Úgy véli, hogy cserébe Ciprus is kész lehet a török csatlakozási tárgyalásokon befagyasztott fejezetek újranyitására.

A ciprusi főtárgyaló úgy látja, hogy az emberek többsége mindkét oldalon immár az újjáegyesítés híve, sokan azonban nem hisznek abban, hogy ez sikerülhet. A ciprusi társadalom több mint 50 százaléka ugyanakkor már az 1974-es török katonai invázió után született és nem kötődik a régi dogmákhoz, egységes Ciprust akar.

Mavrojannisz szerint az egyik legnehezebb feladvány az ENSZ Biztonsági Tanács határozatai által kijelölt paramétereknek (a sziget két közösség és terület alkotta föderáció, az alkotóelemek közötti politikai egyenlőség elve alapján, továbbá Ciprus a nemzetközi jog egységes alanya oszthatatlan szuverenitással) a közösségi joggal és az alapvető jogokkal való összeillesztése. „Ez bár nehéz feladat, de egyáltalán nem lehetetlen” – hangsúlyozza a főtárgyaló, korábbi EU-ügyi miniszter.

Andreasz Mavrojannisz a tárgyalások alapvetésének nevezte azt, hogy semmilyen alkuba nem mennek bele, ami korlátozná Ciprust uniós tagságának a gyakorlásában. Kizártnak tartja, hogy a török ciprusi közösség számára állandó vagy átmeneti derogációkat kérjenek, ha az újraegyesítés megvalósul, azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy néhány területen speciális megoldásokkal könnyítsék meg a sziget északi részének az alkalmazkodást.

Ciprus számára az sem lehet alku tárgya, hogy nem állomásozhatnak idegen fegyveres erők a területén az újraegyesítést követően sem. A főtárgyaló szerint erre egyébként sincs szükséges Törökországnak, amely légvonalban mindössze hat percre van a szigettől.

Abban sem hisz, hogy a jelenlegi európai dinamikában bármi értelme lenne a sziget további megosztottságának. A főtárgyaló szerint éppen a megosztottság és az ezzel együtt járó bizonytalanság tartja még mindig távol a befektetőket a ciprusi beruházásoktól és kényszerített rá a szigetország gazdaságára egy torz, egyoldalúan a bankrendszerre és a turizmusra épülő szerkezetet.

A főtárgyaló végezetül úgy látja, hogy Törökország belpolitikai problémái eddig nem éreztették hatásukat a folyamatban lévő tárgyalásokra, és ő legalábbis azt az üzenetet kapta Ankarából, hogy az eseményeknek nem lesz hatásuk a török külpolitikára, annak irányvonalára.