Timosenko és Putyin is megkavarták az állóvizet

Kerekasztal-megbeszéléseket kezdeményez a kelet-ukrajnai szeparatistákkal kialakult konfliktus feloldása érdekében Julija Timosenko. Ezt a volt ukrán kormányfő és jelenlegi elnökjelölt sajtószolgálata tudatta szombaton.

    Timosenko szombaton – a vezető ukrán politikusok közül elsőként – a kelet-ukrajnai tartományokba utazott. Donyecki látogatása alkalmával tett javaslatot olyan kerekasztal-tárgyalások összehívására, amelyeken Ukrajna minden régiója képviseltetné magát.

    Az ideiglenes ukrán kormány csütörtökön a feszültség csökkentése érdekében visszavonta a kelet-ukrajnai Donyeck megyéből az oda kivezényelt ukrán kormányerőket és a 15 páncélozott harci járművet, amelyeket előzőleg Moszkva-barát aktivisták és helyi lakosok blokád alá vontak.

    Kelet-Ukrajna több városában egyenruhás fegyveresek hetek óta megszállva tartanak kormányzati épületeket, Donyeckben pedig egyoldalúan kikiáltották az úgynevezett „Donyecki Népköztársaságot”. Ukrajna föderális állammá való átalakítását követelik, és autonómiát az orosz ajkú területek számára. A szeparatisták nem hajlandóak elhagyni a kormányzati épületeket és leadni fegyvereiket,  amire az Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az EU között megkötött csütörtöki genfi megállapodásban felszólították őket.

Donyeck: se veled, se nélküled…

A kelet-ukrajnai Donyecki régió lakosainak többsége nem akar Oroszországhoz csatlakozni, de törvénytelennek tartja a nyugatbarát kijevi kormányt egy szombaton közzétett felmérés szerint.

    A kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet adatai szerint a helybeliek 52,2 százaléka ellenzi és csak 27,5 százalék támogatja a terület Oroszországhoz csatolását, 17,3 százaléknak pedig nem volt véleménye erről.  

    A délkelet-ukrajnai orosz ajkú országrészben, összesen 8 régióban a lakosság 69,7 százalék ellenezte az elszakadást, csak 15,4 százalék támogatta, és 12,5 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre. A 3232 ember megkérdezésén alapuló felmérés eredményét a Dzerkalo Tizsnya (A hét tükre) hetilap közölte. 

    A Donyecki régióban, ahol a legnagyobb a feszültség, a megkérdezettek 41,1 százaléka támogatja a decentralizációt, 38,4 százalék szövetségi állami berendezkedést szeretne, amint azt Moszkva javasolja, és csupán 10,6 százaléknak felel meg a jelenlegi közigazgatás. 

    A lakosok 72,5 százaléka támogatja Ukrajna belépését az Oroszország vezényelte szabadkereskedelmi övezethez, és csupán 9,4 százaléka helyeselné a csatlakozást az Európai Unióhoz.  

    Az adatok az átmeneti kijevi hatóságok nagy arányú kelet-ukrajnai elutasítását mutatják. A megkérdezettek csaknem háromnegyede, 74 százaléka törvénytelennek tartja Olekszandr Turcsinov átmeneti elnöki tisztségét, 72,1 százalék pedig az Arszenyij Jacenyuk vezette kormányt is illegitimnek tekinti. 

    A februárban elmozdított Viktor Janukovics elnököt ugyanakkor különösebben nem sajnálják politikai hátországában, mivel csak a megkérdezettek 32,4 százaléka tartja őt legitim elnöknek, míg 58,2 százalék az ezzel kapcsolatos kérdésre nemmel felelt.  

    A Donyecki régió lakosainak kétharmada (66,3 százalék) ellenzi Oroszország esetleges katonai beavatkozását, bár a többség (55,9 százalék) ezt lehetségesnek tartja. A helybeliek 52,7 százaléka véli úgy, hogy Ukrajna nem űz csúfot az orosz ajkúak jogaival, amelyeket pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök meg akar oltalmazni.

Putyin békülékenyebb?

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint semmi sem akadályozza az országa és a Nyugat között az ukrán válság miatt feszültté vált kapcsolatok normalizálódását. Úgy ítélte meg, hogy ez azonban leginkább Oroszország partnerein múlik.

    A Rosszija állami televíziónak adott szombati televíziós interjújának előzetes ismertetése szerint a politikus a NATO októberben hivatalba lépő új főtitkárról, Jens Stoltenbergről szólva úgy fogalmazott, hogy nagyon jó, személyes kapcsolatokat ápol a volt norvég kormányfővel, akit az interjúban nagyon komoly, felelősségteljes embernek nevezett. Az elnök utalt arra, hogy Stoltenberg kinevezése javulást hozhat a katonai szövetség és Oroszország viszonyában, mindazonáltal hozzátette: „Meglátjuk (Stoltenberg) hogyan fejleszti a kapcsolatokat új pozíciójában”.

    Putyin megismételte a NATO jelenlegi főtitkárával, Anders Fogh Rasmussennel kapcsolatos vádjait, amelyek szerint a volt dán miniszterelnök titokban rögzítette és kiszivárogtatta kettejük négyszemközti beszélgetéseit. Rasmussen mindig is tagadta ezt.

    Az orosz államfő szerint ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a Nyugat és az Oroszország között az ukrán válság miatt feszültté vált kapcsolatok javuljanak. „Ez nem rajtunk, illetve nem csak rajtunk múlik, hanem a partnereinken” – fogalmazott. A Nyugattól elvárt konkrét lépésekről nem beszélt, szóvivője azonban pénteken arra utalt, hogy a Nyugat részéről nincs meg az Oroszország iránti tisztelet.

    Vlagyimir Putyin az interjúban kijelentette, „természetesen” kitüntetéseket fog adományozni katonáknak, akik részt vettek a Krím félszigeti hadműveletben. A Nyugat által Ukrajna részének tekintett területen az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazással kapcsolatos bírálatokat visszautasította. Rámutatott, hogy a szavazásra jogosultak 83 százaléka járult az urnákhoz, amit lehetetlenség lett volna „megrendezni”.

    Ugyancsak visszautasította azokat az összehasonlításokat, amelyekről nyugati elemzők beszéltek Moszkva 1990-es évekbeli csecsenföldi terrorizmusellenes hadműveletei és az ukrán kormánynak a Moszkva-párti szeparatisták elleni fellépése kapcsán. Csecsenföldön jól képzett, külföldről felfegyverzett csapatokról volt szó, és ez nagy különbség – szögezte le.

    Megerősítette, hogy Moszkva egy hónap haladékot ad Kijevnek, hogy kifizesse az orosz gázszállítmányokat. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem akarja romba dönteni az ukrán gazdaságot, de úgy fogalmazott, hogy nem várhatnak örökké a pénzre. Az európai országokat arra szólította fel, hogy találjanak megoldást az ukrán költségvetés finanszírozására.