Obama amerikai gázt ígért Európának

Az EU-USA partnerségi megállapodás aláírása után sokkal könnyebbé válik majd az amerikai palagáz európai exportja – jelentette ki szerdán Brüsszelben Barack Obama amerikai elnök az uniós vezetőkkel tartott több mint egyórás csúcstalálkozó után. Obama arra is felhívta európai NATO szövetségeseinek a figyelmét, hogy nekik is ki kell venniük részüket az euró-atlanti biztonság szavatolásából.

Az Egyesült Államok elnöke szerdán megerősítette, hogy országa – a folyamatban lévő átfogó transzatlanti partnerségi tárgyalások keretében – kész lesz megkönnyíteni az engedélyek kiadását az amerikai palagáz cseppfolyósított formában történő exportjára. Barack Obama ezzel pozitív jelzést küldött azoknak EU-tagállamoknak, köztük Magyarországnak, amelyek részben az amerikai palagáz Európába történő exportjával képzelik el orosz gázfüggőségük csökkentését és gázellátásuk diverzifikálását.

Az amerikai elnök ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az európai gázellátás diverzifikálásához nyújtandó amerikai hozzájárulás nem várható rövid távon, és az európai országoknak a saját házuk táján is körül kell nézniük és saját forrásokat találniuk az egyoldalú orosz függőség mérséklése érdekében.

Obama rámutatott, hogy az Egyesült Államok már jelenleg is olyan mennyiségben exportál cseppfolyósított földgázt, ami elegendő lenne Európa mindennapos gázfogyasztásának a fedezésére, de ez a földgáz a világpiacokon talál vevőkre. Az elnök megerősítette, hogy egy hét múlva miniszteri szintű találkozó lesz a két fél között energiakérdésekről, ahol az amerikai gázexport kérdése is napirenden lesz.

„Az Egyesült Államok mint egy lehetséges energiaforrás kerül szóba” – hangsúlyozta az amerikai vendég, aki Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével és José Manuel Barroso bizottsági elnökkel folytatott több mint egy órás megbeszélést.

Barroso üdvözölte és jó hírnek nevezte mindenki számára az amerikai kormányzat szándékát, hogy a nemzetközi piacokon értékesítse a palagázt. „Üdvözöljük azt, hogy a transzatlanti partnerségi megállapodással sokkal könnyebbé válik majd a kereskedés” – vélekedett a Bizottság elnöke, aki szerint az elnök a tárgyalásokon is megerősítette, hogy az USA képes növelni az exportengedélyek számát. Hozzátette, hogy az Ukrajnában történtek riadót fújtak az EU tagállamainak.

Obama és vendéglátói leszögezték, hogy az USA és Európa teljesen egységes abban, hogy Oroszországot a nemzetközi jog kirívó megsértése miatt el kell szigetelni és következményekkel kell sújtani. „Ha Moszkva folytatja (az eddigi konfrontációs politikát), az elszigeteltsége nőni fog, a szankciók pedig intenzívebbé válnak” – közölte az amerikai elnök, aki elégedett a szankciókat illető szoros európai és amerikai koordinációval.

„Most újabb intézkedéseket mérlegelünk, amelyek mélyebb szankciókat jelentenek, ha Ukrajna területére újabb behatolások történnek” – figyelmeztetett az elnök.

A NATO lehetséges szerepvállalására vonatkozó kérdésre válaszolva Obama támogatta a NATO állandó fizikai jelenlétét azokban a kelet-európai országokban, amelyek a leginkább aggódnak a határaik biztonsága miatt. Leszögezte, hogy a kollektív védelemről szóló, 5-ik cikkely betartását illetően a szövetség valamennyi tagja egyenlő, függetlenül attól, hogy kicsi-e vagy nagy.

Az amerikai elnök ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy bizonyos aggodalommal figyeli egyes európai NATO-szövetségesek hadi- és védelmi kiadásainak a csökkenő trendjét. Udvariasan felszólította ezeket a közelebbről nem megnevezett országokat, hogy ne csak Amerikára, vagy másokra várjanak, de ők is vegyék ki részüket az erőfeszítésekből. „Ukrajna arra figyelmeztet bennünket, hogy a szabadság nincs ingyen” – közölte.

Obama egy másik kérdésre adott válaszában hangsúlyozta, hogy tisztában van azzal, hogy az amerikai és az európai közvéleménynek vannak bizonyos aggodalmai a készülő átfogó EU-USA partnerségi megállapodással kapcsolatban. Leszögezte, hogy nem áll szándékában olyan szerződést aláírni és törvénybe iktatni, amely gyengítené az érvényes környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi sztenderdeket. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy nem érti, miért van akkora gerjedelem egy szabadkereskedelmi egyezmény körül, amelynek még el sem készült a szövegtervezete.