Ukrajna: az EU egyelőre nem szankcionál

Az Európai Unió külügyi tanácsának hétfői ülése alkalmával a Keleti Partnerség és ezzel összefüggésben Ukrajna kérdése is terítékre került. Carl Bildt svéd külügyminiszter Brüsszelben megerősítette, hogy az EU egyelőre nem kíván szankciókat alkalmazni Ukrajnával szemben, hiszen eszközei eddig sem erre koncentrálódtak. Emellett szó van egy 20 milliárd eurós EU-IMF hitelről is, Brüsszel pedig azt is szeretné, hogy tisztességes elnökválasztást tarsanak Ukrajnában.

Óvatos közös sajtónyilatkozatot követően, amely a tanács azon meggyőződését hivatott kifejezni, miszerint a „Társulási Megállapodás” nem az unió végső célja az EU-ukrán együttműködés terén, Catherine Ashton az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tovább ment, kiterjesztve az „EU ígéretét” a nyugat-balkáni országokra.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az EU szerződés 49. cikkelyére hivatkozva elmondta, bármely “európai állam” csatlakozhat az Unióhoz. Elmondta: megnyílt az út Ukrajna előtt, és amennyiben elfogadja a szükséges reformokat, az országnak minden esélye meglesz arra, hogy az EU integráció előnyeit élvezze a szerződés rendelkezései értelmében, hozzátéve, hogy az Unió nagy erőfeszítéseket tesz Ukrajna érdekében. Sikorsi ezzel arra utalt, hogy Lengyelország sem gondolt a társulási megállapodás aláírásakor arra, hogy 11 évvel később már Uniós tagország lehet. Ukrajna uniós tagságát illetően azonban a tagállami vélemények megosztottak.

A külügyminiszterek asztalán szerepelt az EU által Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítség és a szankciók kérdése is. Sikorski elmondta, ha Ukrajna végrehajtja a szükséges reformokat, az EU-IMF segítség elérheti a 20 milliárd eurós összeget is. Az EU jelenleg „új Ukrajna-terven” dolgozik, de a már korábban felvetődött támogatás szándékának megerősítésével. A mentőcsomag nemcsak anyagi segítséget, hanem garanciákat, illetve befektetési segítséget is kíván nyújtani az országnak. A korábbi uniós ígéretekkel ellentétben a segítség nyújtása nem múlna azon, hogy Ukrajnának sikerül-e megállapodnia a Nemzetközi Valutaalappal. “Európa nem tud versenyezni az oroszok által felajánlható milliárdokkal, ezért ennek még a látszatát is igyekszünk elkerülni”- jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. Oroszország 11 milliárd eurós csomagot ajánlott fel Ukrajnának gazdasági nehézségei enyhítésére, azonban a megállapodás életbe léptetésével meg kívánja várni az „új ukrán kormány” megalakulását- tájékoztatott az Euractiv.

A szankciókat illetően Sikorski megerősítette, Catherine Ashon korábbi kijevi látogatásaikor határozott üzenettel érkezett, amennyiben a kijevi hatóságok erőszakot alkalmaznak a tüntetőkkel szemben, annak “következményei” lesznek. A külügyminiszterek arra a következtetésre jutottak, hogy ameddig van párbeszéd az ukrán kormány és az ellenzéki erők között, szankciók bevetésére nem lesz szükség, de ha az egyeztetések leállnak, akkor az EU-nak döntenie kell a szankciók tekintetében. Európa tehát óvatos az ukrán belpolitikai beavatkozás kérdésében, azonban az egyértelműen látszik, hogy az erőszak eldurvulása esetén nem hagyná szó nélkül az eseményeket.

A jelenlegi atmoszféra, amelyben büntetlenül maradhatnak erőszakos események nem hagyható szó nélkül, ezért a hétfőn elfogadott következtetés hangsúlyozta, az EU arra bátorítja az ukrán kormányt, hogy mihamarabb nevezze ki egy tagját az Európai Tanács Vizsgálati Testületébe. A hétfőn elfogadott tanácsi következtetések kimondják: „Egy új és széles alapokon nyugvó kormány, a hatalmi egyensúlyt visszaállító alkotmányos reform és a szabad és igazságos elnökválasztások révén Ukrajna visszatérhetne a reformok fenntartható pályájára”.