Titkosszolgálati paktumot kötne az EU az amerikaiakkal

Berlin és Párizs közös kezdeményezést jelentett be a csütörtöki brüsszeli EU-csúcson egy, a titkosszolgálatok közötti együttműködés kereteit rögzítő megállapodás év végéig történő kitárgyalását az Egyesült Államokkal. A kezdeményezéshez más uniós tagállamok is csatlakozhatnának.

Az amerikai kémkedési botrány legújabb fejezete minden más témát elhomályosított a csütörtökön kezdődött EU-csúcstalálkozón, amelyen Angela Merkel és Francois Hollande közös német-francia kezdeményezést jelentett be. Az Európai Tanács ülésén ismertetett javaslat lényege, hogy Németország, Franciaország és az Egyesült Államok az év végéig kitárgyaljon egy, a titkosszolgálatok közötti együttműködés kereteit rögzítő megállapodást.

Angela Merkel később sajtóértekezletén közölte, függetlenül attól, hogy igazak-e a mobiltelefonjának amerikai nemzetbiztonsági ügynökség által történt lehallgatásáról szóló állítások, gondoskodni kell arról, hogy ilyen a jövőben ne fordulhasson elő. Ezt az üzenetet egyébként telefonbeszélgetésük alkalmával Barack Obama elnöknek is elmondta. „Bizalmas telefonbeszélgetésekről nem szoktam beszámolni” – hárította el a kancellár a beszélgetés tartalmára vonatkozó újságírói kérdéseket.

Merkel elmondta, hogy a 28-ak egyetértésével is találkozott a közös német-francia javaslat, és a többi uniós tagállam is bekapcsolódhat a háromoldalú tárgyalásokba, ha úgy látja jónak.

„A szép szavakkal nem érjük be, fontos, hogy a jövőben változzanak a dolgok” – hangsúlyozta a kancellár, akinek az általa használt két mobiltelefon közül legalább az egyiket sajtóértesülések szerint lehallgatta az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA). Merkel hozzátette, hogy a lehallgatás tényét ugyan se nem erősítették meg, se nem cáfolták eddig, de határozott jelek utalnak rá.

„Szoros szövetségesek vagyunk, többek között Afganisztánban is együtt harcolunk. Ha egyszer azonos értékeket vallunk, akkor biztosak kell lennünk abban, hogy nem kell tartanunk egymástól. A barátság nem egyirányú utca” – jelentette ki a politikus. Merkel egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a lehallgatási ügy kipattanása óta sem változtatott szokásos telefonos kommunikációján.

Francois Hollande szerint az ülés résztvevői körében teljes volt az egyetértés, hogy meg kell tudni, pontosan mi történt. Emlékeztetett rá, hogy a kérdés már a Snowden-leleplezések nyilvánosságra kerülésekor megfogalmazódott, ezért is jött létre – az EU-amerikai szabadkereskedelmi tárgyalásokkal párhuzamosan – egy olyan vegyesbizottság, amelynek feladata mindezek tisztázása. „Ez azonban a múlt. A német-francia kezdeményezés újdonsága abban áll, hogy túllép a múlton, és keretet kíván teremteni a szolgálatok jövőbeni együttműködéséhez, elkerülendő, hogy hasonlók a későbbiekben is megtörténhessenek” – szögezte le a francia államfő.

„A tét nem kevesebb, mint hogy meg tudjuk őrizni az EU-amerikai kapcsolatokat, azok jellegét, természetét. Szövetségesek vagyok, de ennek megmaradása a bizalom megőrzését is feltételezi” – tette hozzá.

Hollande-nak nincs róla információja arról, hogy vajon az ő telefonbeszélgetéseit is lehallgathatták az amerikaiak.

De szerinte az igazi tét nem is az, hogy a megfigyelések államtitkokat érinthetnek-e. Végül is a politikusok közötti érintkezések tartalma ritkán marad sokáig titokban. A tényleges veszély, az állampolgári jogok csorbításán túl, a gazdasági károkozás lehetőségében van. Abban, hogy ugyanez a mechanizmus vállalatokat, azok gazdasági, szakmai információit is érintheti, és komoly károkat okozhatnak ezzel a számukra.

„Meg kell őrizni a titkosszolgálatok képességét is. Nem szabad kétségessé tenni azt, hogy eredményesen fel tudjanak fellépni bármilyen terrorista veszély ellen. De ez nem veszélyeztetheti a személyi szabadságot, és az alapvető állampolgári jogokat” – szögezte le a francia vezető.

A német kancellár szerint a vezetők nem tárgyaltak az EU és az Egyesült Államok között folyó átfogó szabadkereskedelmi tárgyalások felfüggesztéséről. Az Európai Parlament német elnöke éppen ezt javasolta csütörtökön. Martin Schulz indoklása szerint ugyanis félő, hogy a megállapodás hívei kisebbségbe kerülnek Európában és az Európai Parlamentben, ha újabb lehallgatási ügyekre derül fény. Ezért hasznosnak tartaná, ha egy ideig szünetelnének a tárgyalások, amelyek egy reflexiós időszak után folytatódhatnának.