„Büdzséháború” dúl az EU-ban

Újra konfrontálódott egymással a Tanács és az Európai Parlament a 2013-as pótköltségvetés(ek) kapcsán. A szerdai sikertelen egyeztetést követően az EP csütörtökön arról dönthet, hogy egy hónappal elhalasztja a végszavazást az EU 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretéről.

Akár november második feléig is elhúzódhat a következő többéves pénzügyi keret elfogadása körüli huzavona, ha az Európai Parlament és a Tanács álláspontja nem közeledik egymáshoz a 2013-as uniós büdzsé kiegészítését illetően.

Alain Lamassoure, az EP költségvetési szakbizottságának elnöke szerdán újságírókkal találkozva közölte: a 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretről eredetileg október 23-ára tervezett plenáris szavazás elhalasztását fogja javasolni abban az esetben, ha a Tanács nem enged álláspontjából a 2013-as büdzsé módosítását illetően.

A nagyköveti Tanács hétfőn adta hozzájárulását a 2013-as költségvetés 3,9 milliárd euróval történő kiegészítéséhez, ahogy arról korábban megállapodott egymással az EU két költségvetési intézménye. Az állandó képviselők a 8-as számú pótköltségvetés mellett ugyanakkor egy kilencediket is elfogadtak a kora nyári közép-európai árvízkárosult országainak jóváhagyva 400 millió eurónyi rendkívüli támogatást.

Ebből az összegből 360 millió eurót egymaga Németország kap majd, a fennmaradó összegen pedig Ausztria, Csehország és Románia osztozik.

A két „pótköltségvetésnek” látszólag nincs köze egymáshoz, ám Alain Lamassoure szerint valójában nem ez a helyzet, ugyanis – szerinte – a 400 millió euróra csak a 3,9 milliárd euró rovására, annak keretében belül lenne pénz. Vagyis a 3,9 milliárd euró végül valójában csak 3,5 milliárd euró lenne.

A véglegesnek még nem tekinthető tanácsi döntés szerint a 400 millió euró fedezetét a Bizottság által a büdzsében talált maradékok átcsoportosítása révén teremtik majd elő. A Parlamentnél azonban rámutatnak, hogy a Brüsszel által így összegereblyézett mintegy 500 millió eurót már oda is ítélték például a szíriai menekültprobléma kezelésére. Következésképpen a 400 millió euróra csak az EP 3,9 milliárd eurójának megcsapolásából lenne fedezet.

„A Tanács gyakorlatilag egy mini csomagot gyártott a két pótköltségvetésből, hogy meglegyen a költségvetés módosításához szükséges minősített szavazati többség” – vélekedett a BruxInfónak egy parlamenti forrás.

A Tanács eljárása a francia néppárti képviselő szerint mindenesetre nyílt megszegése annak az alkunak, amit még nyáron kötött az Európai Parlament és a Tanács. Ebben ugyanis szó sem volt az árvíz miatti kompenzációról, miként az Európai Bizottság által benyújtott, szám szerint 8-as számú pótköltségvetésben is a korábbi megállapodással összhangban minden eurónak megvolt a helye. A természeti katasztrófák kárvallottjainak folyósított uniós kifizetések forrása egyébként a szolidaritási alap, amely költségvetésen kívüli tétel és tagállami pótbefizetést előfeltételez. Az EP álláspontja tehát az, hogy a 400 millió eurónak a 3,9 milliárd eurón felül kell rendelkezésre állnia, különben sérül a korábbi megállapodás.

Lamassoure a BruxInfo kérdésére közölte, nincs ellene a 400 milliós árvízpénz kifizetését lehetővé tévő módosításnak, de ehhez előbb a tagállamoknak feltétel nélkül el kell fogadniuk a 3,9 milliárd euróról szóló (8-as számú) pótköltségvetést.

„Ellenkező esetben azt fogom javasolni a Parlamentnek, hogy a többéves keretköltségvetésről október 23-ra tervezett szavazást halasszuk el a novemberi plenárisra” – szögezte le a képviselő néhány órával azelőtt, hogy a három uniós intézmény tárgyalódelegációi döntőnek szánt egyeztetést kezdtek volna a témáról.

A szerda délutáni tárgyalások közben rövid idő után megfeneklettek, miután egyik küldöttség sem volt hajlandó engedni az álláspontjából. Ezek után a parlamenti elnökök csütörtökön összeülő konferenciájának kell döntenie arról, hogy a jövő heti plenáris napirendjére tűzi-e a végszavazást az MFF-ről, vagy inkább elhalasztja azt további egy hónappal.

Ha az előbbi mellett döntenének a képviselők, akkor további húsz olyan jogszabály szavazása lekerül az októberi második plenáris napirendjéről, amelyek a többéves keretköltségvetési csomag részét képezik.