Garantálná az EU az iskola utáni foglalkoztatást

Az iskola utáni munkalehetőség jogszabályi garanciáját kívánja megteremteni az az uniós jogszabálycsomag, amely a 25 év alattiak foglalkoztatottsági arányának növelését célozza. Az Európai Bizottság szerda délelőtt mutatta be a több kezdeményezésből álló csomagot, amelyben ezen túlmenően a mobilitás ösztönzését, a gyakornoki, valamint a szakmai gyakorlati programok erősítését, és a felhasználható uniós forrásokat népszerűsíti a testület.

Osztrák és finn példára az Európai Unió összes tagállamában bevezetné az Európai Bizottság az általa „Ifjúsági Garanciának” (Youth Guarantee) elkeresztelt munkaerőpiaci kezdeményezést, amely lényegében jogszabályi garanciát jelenthetne a fiataloknak arra, hogy a tanulmányaik befejezése után bizonyos idő eltelte után munkalehetőséghez juthatnak. Brüsszel a legtöbbször óva int a bevált gyakorlatok változtatás nélküli átvételétől és elterjesztésétől, de különböző hatástanulmányok és előzetes felmérések alapján úgy látja, Unió-szerte be lehetne vezetni hasonló rendszert az aggasztóan magas fiatalkori munkanélküliség csökkentésére.

Szinte nem telik el úgy hét az Európai Bizottságban, hogy valamely nyilvános eseményen ne hangsúlyoznák az illetékesek: a 18-25 év közötti európai fiatalok közel ötöde nem talál munkát az iskola befejezése után, néhány tagországban pedig kritikus a helyzet. A visszatérően hangoztatott példa Spanyolország és Görögország, ahol mostanra az 55%-ot is eléri a fiatalkori munkanélküliség aránya, de 30 százalék fölötti az arány Magyarországon, Szlovákiában, Lettországban, Cipruson, Bulgáriában, Írországban, Portugáliában és Olaszországban is.

Az Ifjúsági Garancia általános definíciója szerint a fiataloknak legfeljebb 4 hónappal a tanulmányaik befejezése, vagy a munkanélküli regisztráció után munkahelyet, szakmai gyakorlati helyet, gyakornoki helyet, vagy továbbtanulási lehetőséget kell kapniuk az állami foglalkoztatási szolgálatoktól. Az Eurofound felmérése szerint Finnországban egyértelmű siker volt a program: nemcsak a fiatalkori munkanélküliek száma csökkent jelentősen, hanem a program segítségével hosszabb távon is el tudtak helyezkedni az érintettek a munkaerőpiacon.

Az Ifjúsági Garanciának természetesen költségei vannak, amiket alapvetően a tagországoknak kell állniuk. A Bizottság ugyanakkor úgy véli, ezek a költségek jóval alacsonyabbak, mint az a pénz, amit a fiatalok munkanélküli ellátására, illetve az alacsony foglalkoztatás közvetett káros hatásaira kellene fordítani. A testület számításai szerint a 27 tagországnak körülbelül 21 milliárd eurójába kerülne egy ilyen garanciarendszer kiépítése, ezzel szemben viszont 153 milliárd euróra teszi azt a gazdasági veszteséget, amely az alacsony foglalkoztatásból ered.

Brüsszel nem győzi hangsúlyozni, hogy az Európai Szociális Alap továbbra is rendelkezésre áll a foglalkoztatsi helyzet javítását célzó programok finanszírozására, az alapból lehet igényelni forrásokat a garanciarendszer kiépítésének támogatására.

A Bizottság szokatlan módon nem jogszabályi javaslatot terjesztett be a tagállamoknak a rendszer kiépítését célozva, hanem – az országspecifikus ajánlásokhoz hasonlóan – ajánlástervezetet készített a Tanácsnak. Az Ifjúsági Garancia lényegében az európai szemeszter részévé is vált, a Bizottság ugyanis prioritásként azonosította a problémát a múlt héten bemutatott Éves Növekedési Jelentésben. Ez alapján tehát a tagállamoknak a nemzeti reformprogramjaikban vállalásokat kell majd tenniük a rendszer bevezetésére, aminek végrehajtását az Európai Bizottság fog felügyelni.

Gyakornokság és szakmai gyakorlatok

Része az ifjúsági foglalkoztatási csomagnak az a közlemény is, amely útjára indítja a nyilvános konzultáció második szakaszát a gyakornoki programok minőségbiztosítási keretrendszeréréről. Az ezzel kapcsolatos majdani európai előírások azt célozzák, hogy a jövőben várhatóan növekvő számú gyakornokok biztonságos munkahelyi körülmények között minőségi és később is hasznosítható munkát végezzenek.

Brüsszel nem is rejti véka alá, hogy ezzel összefüggésben gyakoriak a problémák. A gyakornokok nem szereznek használható tapasztalatot, gyakran fizetést sem, vagy éppen rendkívül alacsony gyakorlati díjért kénytelenek dolgozni. Előfordul, hogy a munkáltató nem juttat számukra egészségbiztosítást, hosszabban kell dolgozniuk, és nem részesülnek egyenlő bánásmódban sem.

A Bizottság három forgatókönyvet lát kivitelezhetőnek a helyzet javítása érdekében: egyrészt ajánlást intézhet a tagállamok felé, amelyben a gyakornoki programok előírásaira tenne javaslatot; másrészt önkéntes értékelési rendszert lehetne bevezetni az EU-ban, amely szerint a munkáltatók – bizonyos feltételek teljesítése után – hirdethetnék magukról, hogy megfelelnek az EU minőségi gyakornoki előírásainak; a harmadik lehetőség pedig egy információs honlap készítése, ahol az érdeklődők megtekinthetik, hogy hol, milyen feltételek mellett fogadják őket gyakornokként.

Európai ernyő alá terelné Brüsszel a vállalatok által kínált szakmai gyakorlatok rendszerét is. A gyakornokhoz hasonló foglalkoztatási forma lényege, hogy magáncégek lehetőéget adnak arra, hogy pályakezdő fiatalok munkaszerződést kötnek az adott vállalattal, és ott meghatározott idő alatt kelő tapasztalatokat tudnak szerezni. Az európai összefogás lényege, hogy koordináltan és így hatékonyabban segítsenek az érintettek kidolgozni az adott tagország szakmai gyakorlati támogatási rendszereit.

Mobilitás

Mint az elmúlt években a legtöbb bizottsági foglalkoztatási kezdeményezésnek, így a fiatalok foglalkoztatási csomagjának is központi eleme a mobilitás ösztönzése. A munkaerőpiaci kereslet-kínálati egyensúly visszaállításában fontos lenne, ha a fiatalok nagyobb arányban lennének hajlandók akár az országukon belül, akár az EU-n belül lakóhelyet váltani egy-egy munka érdekében.

Ennek egyik legfőbb eszköze az EURES álláskeresési portál megújítása lehet, amelynek részleteit két hete jelentette be a Bizottság.

Magyarország

A Magyarországról készített korábbi munkaanyagban az Európai Bizottság azt írta, az átlagosnál is alacsonyabb magyar mobilitásnak oka „többek között a háztulajdonlás magas aránya, a bérleti díjak regionális eltérései, továbbá a hatékony és széles bérlakáspiac hiánya, valamint az egész életen át tartó tanulásban résztvevők alacsony aránya.”

Az ifjúsági csomaggal egyidőben bemutatott országokra lebontott értékelési jelentésekben az Európai Bizottság méltatta a magyar kormány által közelmúltban bevezetett munkaerőpiaci intézkedéseket. Brüsszel kiemeli a mobilitási támogatással, a testreszabott segítséggel, a fiatalok adókönnyítésével és az első munkahely támogatásával kapcsolatos rendelkezéseket.

Érdemes megjegyezni, hogy míg a tankötelezettségi korhatár leszállítását, és a szakképzés átalakítását (kevesebb általános ismeretek, több szakmai gyakorlat) korábban a Bizottság már többször is kritizálta oktatáspolitikai szempontból, mondván, hogy ez növelheti az iskolát korábban elhagyók számát, és veszélyeztetheti a diplomások arányával kapcsolatos célok elérését, munkaerőpiaci szempontból a Bizottság most méltatja ugyanezeket az intézkedéseket. A jelentésből kitűnik, a két említett terv rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot, lehetővé teszi a fiatalok mielőbbi munkába állását, és így növelheti a fiatalok foglalkoztatottsági szintjét.