Csúszhat az egységes bankfelügyelet felállítása

Az Európai Tanács céljának tekinti, hogy 2013. január elsejére lefektessék a leendő egységes bankfelügyeleti mechanizmus jogi kereteit, és azzal számolnak, hogy az új rezsim jövőre már meg is kezdhesse a tevékenységét. Megfigyelők szerint ugyanakkor a „határidő” aligha tartható.

Az uniós tagállamok vezetői csütörtökről péntekre virradóra valamelyest pontosították a júniusi csúcstalálkozón elhatározott egységes bankfelügyeleti mechanizmus felállításának menetrendjét, lényegében 2013-at jelölve meg annak az évnek, amikor a bankunió első fázisa megvalósulhat.

Az állam- és kormányfők hajnalba nyúló vitát követően állapodtak meg az Európai Központi Bank irányítása alá kerülő egységes felügyelet létrehozásának ütemezéséről. Az egyezség értelmében az eredeti terveknek megfelelően 2013. január 1-ig „megállapodnak a mechanizmus jogi kereteiről, míg a „gyakorlati végrehajtást célzó munkát” 2013-ban végzi el az Európai Központi Bank.

Ez a menetrend kényes egyensúlyt tükröz azon országok között, amelyek mihamarabb sínen szeretnék látni az új felügyeleti rendszert, illetve azok között, amelyek szerint ehhez több idő kell. Utóbbi álláspontot elsősorban Angela Merkel német kancellár képviselte határozottan az uniós csúcson, akinek megfigyelők szerint az áll az érdekében, hogy a jövő szeptemberi német választásokig semmiképpen ne tőkésítsék fel közvetlenül az állandó valutaövezeti mentőalapból a spanyol bankokat. A júniusi megállapodás értelmében ugyanis az egységes bankfelügyeleti mechanizmus létrehozása és hatékony működése lesz azt előfeltétele annak, hogy a nemrég felállt Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) közvetlenül is újratőkésíthesse az eurózóna erre rászoruló hitelintézeteit. Mindez azért fontos, mert az ESM közvetlen szerepvállalása miatt a feltőkésítés költségei többé nem a kisegített tagország államháztartási hiányát és államadósságát gyarapítanák, amivel végre meg lehetne törni a szuverén adósságválság és a bankok között létrejött ördögi kört, és könnyebben úrrá lehetne lenni a válságon.

Németországon kívül vagy hét tagállam, köztük hírek szerint Magyarország is azon a véleményen volt, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus hatályba léptetésére eredetileg megcélzott jövő év eleji határidő nem tartható, ezért későbbi időpontot kellene rögzíteni. A vezetők végül arra jutottak, hogy a jogalkotás befejezésére marad a 2012 végi (pontosabban 2013. január 1-i) határidő, miközben az Európai Központi Bank minden tőle telhetőt megtesz majd annak érdekében, hogy a rendszer már 2013-ban működőképes legyen.

Diplomaták szerint ugyanakkor a jogi keretek elfogadására most célként kijelölt határidő teljesíthetetlen, hiszen valószínűtlen, hogy az év végéig hátralevő két hónapban a tagállamok előbb egymás között, majd az Európai Parlamenttel is megállapodjanak a két jogszabályi javaslatról (ezek közül ugyan csak az egyik esik az együttes döntéshozatal hatálya alá, de az EP jelezte, hogy a fontosabban is hallatni szeretné a szavát). Mivel a jogi szövegek különböző nyelvekre való lefordítása akár egy hónapot is igénybe vehet, ezért kevesen gondolják azt, hogy jövő év márciusa előtt elkészül az EU a házi feladattal. És az EKB csak ezt követően kezdhetne hozzá a munkához, amihez Mario Draghi, a jegybank elnöke szerint „egy-két hónapnál több időre lesz szükség”. José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke az ülést követő sajtóértekezleten úgy vélte, hogy „egy évnél kevesebb, de egy-két hónapnál mindenképpen hosszabb időt vesz majd igénybe az új felügyeleti mechanizmus elindulása”.

Angela Merkel, aki német források szerint elégedett volt az eredménnyel, sajtóértekezletén közölte, hogy a minőséget a gyorsaság elé kell helyezni, és „olyan pénzügyi felügyeletre van szükség, ami ki is érdemli a nevét”.

Az Európai Tanács elnöke szerint az állam- és kormányfők szükségesnek nevezték az Európai Központi Bank monetáris és a majdani bankfelügyeleti funkcióinak kettéválasztását, valamint azt, hogy az eurózóna tagjai és a közös fizetőeszközt nem használók egyenlő elbírálás alá essenek. Hozzátette, az EKB-nak “differenciáltan kell végeznie” a felügyeleti tevékenységét, azaz amennyire csak lehet, a tagországi pénzügyi felügyeletekre kell támaszkodnia.

A felügyeleti mechanizmusnak teljes egészében az egységes piac pénzügyi szolgáltatási szabályaiba kell illeszkednie – mondta Van Rompuy, hozzátéve, hogy a felügyeletnek befogadónak és nyitottnak kell lennie. Ez szerinte azt jelenti, hogy minden tagállam csatlakozhat a rendszerhez, és “ennek a nyitottságnak az irányítási struktúrán is tükröződnie kell”.

Az egységes bankfelügyeleti mechanizmus a bankunió első fázisa lesz, ami pedig a leendő teljes körű gazdasági és pénzügyi unió (EMU) négy pillérének egyike.

A vezetők a bankunión kívül az EMU másik három építőelemét is megvitatták, ehhez a Herman Van Rompuy EiT-elnök irányítása alatt elkészített időközi jelentés adta a muníciót. Az EU27-ek megállapodtak, hogy az integráció mélyítésének folyamatát a nyitottságnak és az átláthatóságnak kell jellemeznie azon uniós tagállamok felé, amelyek nem használják az eurót, ezt továbbá a belső piac egysége is megköveteli. „A decemberben elfogadandó végleges jelentésnek és útitervnek konkrét javaslatokat kell tartalmaznia arról, hogyan lehet elérni ezt” – áll az Európai Tanács nyilatkozatában.

A bankunió mellett az egységes költségvetési keret, az egységes gazdasági keret és a demokratikus legitimitás és elszámoltatás megerősítése alkotják majd a komplett gazdasági és pénzügyi uniót. Az EU27-ek felhatalmazást adtak Van Rompuynek arra, hogy az egységes költségvetési keretet illetően egy megfelelő költségvetési kapacitást is ideértve további mechanizmusokat is vizsgáljon meg az euróövezet számára. A közleményben kijelentik, hogy a fiskális kapacitást (egyesek szerint egyfajta különbejáratú euróköltségvetés) a következő többéves pénzügyi kerettől függetlenül fogják szemügyre venni.

Van Rompuy és Barroso sajtóértekezletükön nem beszéltek a találkozón felvetődött további tervekről. Ezek egyike volt az a német elképzelés is, amely szerint a jelenleginél szélesebb körű felhatalmazást kellene adni az EU gazdasági és pénzügyi biztosának, hogy kellő hatékonysággal és vétójoggal vizsgálhassa az uniós tagállamok költségvetéseit. Mario Monti olasz miniszterelnök sajtótájékoztatóján idézte Barroso zárt körben elhangzott szavait, amelyek szerint nem az uniós biztosok hatáskörével van probléma, hanem azzal, hogy szerinte a Bizottság által beterjesztett jogszabályi javaslatokat nem ültetik át kellő hatékonysággal a tagállamok a nemzeti jogrendjükbe.

A valutaövezeti országok vezetői csütörtökön külön nyilatkozatban is üdvözölték a trojka és a görög kormány közötti tárgyalásokon elért előrehaladást, és kilátásba helyezték, hogy az Eurócsoport áttekinti majd a trojka végleges jelentését és meghozza a szükséges döntéseket.