EU-büdzsé: kevés új elem a friss tárgyalási keretben

Egy apró lépést tett az EU soros ciprusi elnöksége a kohéziós politikai források drasztikus csökkentésével kapcsolatos magyar aggodalmak kezelésére, amikor szerdán délelőtt közzétette a 2014 és 2020 közötti pénzügyi terv legújabb tárgyalási keretét.

Lehetőséget adna a felzárkóztatási támogatások eddigi egy helyett kettő felső határának alkalmazására az a dokumentum, amit szerdán délelőtt tett közzé honlapján az EU soros ciprusi elnöksége a 2014 és a 2020 közötti többéves pénzügyi keretről. A tárgyalási keret legújabb verziója a Bizottság által javasolt GDP-arányosan 2,5 százalékos, minden tagállam számára egységes felső támogatási határ helyett „tól- ig” (X-2,5%) jelölné meg a kohéziós forrásoknak azt a szintjét, amire az unió tagállamai a következő időszakban jogosultak lennének. Igaz, az elnökség – amely hétfőn tart miniszteri szintű vitát Brüsszelben a legújabb javaslatokról – nem ad meg konkrét számot, így az X-szel jelölt új szám elvileg 2,5 százalék alatt is lehet.

A tárgyalási keret friss változata ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a 2,5 százaléktól felfelé lehetne módosítani a kohéziós támogatások felső határát azon országok számára, ahol 2008 és 2010 között a GDP átlagos növekedése -1,5 százalék alatt volt. Ez forrásaink szerint kis előrelépést jelent, ugyanis a korábbi verzió csak a növekedési átlag alatti országokról szólt. Bár a három év átlagát tekintve 1,5 százalékos recessziós mutatónak elvileg több tagállam is megfelel, a ciprusi elnökség itt egyértelműen a magyarok és a három balti állam helyzetén kívánt valamelyest könnyíteni, amelyek számára leghátrányosabb a Bizottság 2,5 százalékos egységes plafonra vonatkozó javaslata. A magyar növekedési átlag az adott időszakban -1,53 százalék volt.

Ezzel együtt forrásaink szerint elképzelhető, hogy Magyarország számára még mindig nem lesz elfogadható a felajánlott formula, mert érdemben nem javítana a szélsőséges esetben akár a 2007 és 2013 közötti források 27 százalékának elvesztésével fenyegető mérlegen.

Az elnökséghez közel álló források szerdán a BruxInfónak azt mondták, hogy a tárgyalási keret ezen része mögött kettős szándék húzódik meg. Egyfelől az, hogy a kohéziós források allokációját semmilyen esetben ne léphessen túl egy határt (legyen egy természetes fék a rendszerben), másfelől az, hogy a méltányosság elvét követve tekintettel legyenek bizonyos országok speciális helyzetére.

A tárgyalási keret legújabb verziójából ugyanakkor kivették az úgynevezett fordított biztonsági hálót, ami azt lenne hivatott megakadályozni, hogy a lengyel felzárkóztatási források túl magas szintre emelkedjenek a következő időszakban. A megtakarításokat ehelyett a kohéziós politika jelenlegi architektúrájának más részein kívánják elérni – közölték illetékesek.

Ciprus továbbra is abból indul ki, hogy a Bizottság által 2014 és 2020 között javasolt kiadási főösszeget és az egyes költségvetési fejezetekre szánt pénzt is lefelé kell módosítani ahhoz, hogy létrejöjjön a megállapodás a többéves pénzügyi keretről. A mostani papír sem tartalmaz számokat, ezt csak október legvégére ígéri az elnökség, miután az Európai Parlament elfogadta saját végleges álláspontját. Október végén ugyanakkor már elkészül majd a teljes véglegesnek szánt alkutervezet, amelyről immár Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kezd kétoldalú konzultációkat november elején az egyes tagállamokkal.

A cél továbbra is az, hogy az állam- és kormányfők november 22-23-i ülésén létrejöjjön a tagállamok között az alku és még az év végéig az Európai Parlamenttel is megállapodjanak az EU-politikák 2014 és 2020 közötti finanszírozásáról.

A mostani tárgyalási keret nem tartalmaz új elemet a költségvetés bevételi oldaláról, ami diplomaták szerint annak elismerése, hogy ebben a kérdésben nincs előrehaladás. Az elnökség éppen ezért az általános ügyek hétfői miniszteri tanácsülésén ezt a kérdést kívánja részletesebben vitára bocsátani.