Az évforduló kapcsán elkészítettek egy beszámolót a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) eddigi tevékenységről, amelyet hétfőn mutatott be a sajtónak dr Korhecz Tamás, a tanács elnöke.
A Magyar Nemzeti Tanács kétéves tevékenységéről szóló 50 oldalas beszámoló 8 fejezetből áll és szándékosan úgy íródott, hogy nincsenek benne minősítések. Az MNT nem kívánta a saját munkáját, eredményeit és sikereit minősíteni és osztályozni, csupán hiteles és releváns adatokkal van szemléltetve a tanács munkája, így a közvéleményt illeti meg a minősítés lehetősége – nyilatkozta Korhecz.
Az első, illetve a bevezető fejezet a választási ígéretek tükrében foglalja össze az MNT eddigi tevékenységét. A beszámoló második fejezetében számadatokkal szemléltetik a kétéves munkát: az alakuló ülés után 22 rendes ülést tartottak, 255 napirendi pontot tárgyaltak meg és 371 ügyben született döntés. Az MNT hat állandó bizottsága és konzultatív testülete 152 ülést tartott és közel 800 döntést és határozatot hozott. Ezen kívül kiragadtak még egy szemléletes adatot: az előző két évben a tanács papír alapú hivatalos levelezésének száma meghaladta a 6300-at.
A beszámoló harmadik fejezetében foglalták össze a stratégiákról szóló információkat. A stratégiák a legbátrabb, legalaposabb és legtöbb energiát igénylő tevékenysége volt az MNT-nek – fogalmazott Korhecz. Ebben a fejezetben részletesen is ismertetik az 5 elfogadott stratégiát. A beszámoló negyedik fejezete a kiemelt stratégiai fejlesztési programokkal és azok eredményeivel foglalkozik, felidézi azokat a programokat, amelyek a stratégiákkal összhangban a Közigazgatási Hivatal munkáját leginkább jellemezte az elmúlt két esztendőben.
Az ötödik fejezet az intézményekkel foglalkozik, azokkal az intézményekkel, amelyeknek társalapítója lett az MNT, azokkal az oktatási, kulturális és tájékoztatási intézményekkel, amelyeknek társalapítói, vagy alapítói jogainak átvételét kezdeményezték, illetve azokkal az intézményekkel, amelyeket kiemelt jelentőségűnek minősítettek. Korhecz ennél a pontnál kiemelte: eddig összesen 14 oktatási, kulturális és tájékoztatási intézmény esetében fejeződött be az MNT kezdeményezése a társalapítói vagy alapítói jogok átvételének tekintetében.
A hatodik fejezet a pénzzel foglalkozik. Korhecz kiemelte: a beszámoló olvasója gyakorlatilag betekintést nyerhet abba, hogy miből és mekkora összegekkel finanszírozták az MNT munkáját, továbbá, hogy melyik évből honnan mennyi pénzt kaptak, továbbá az is dokumentálva lett, hogy ezeket a pénzeket mire költötték.
A hetedik fejezet a jogvédelemről szól, arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a magyar közösség jogainak védelme érdekében milyen bírósági eljárásokat indított, ezeknek milyen lett a végkifejlete, továbbá azt is dokumentálták, hogy milyen egyéb eljárásokat indítottak a tartományi ombudsmannál, a köztársasági adatvédelmi biztosnál, és ezek a jogvédelmi eljárások mivel végződtek. Korhecz hangsúlyozta: az MNT megalakulásakor ígéretet tett arra, hogy minden jogi eszközzel érvényesíteni fogja a jogokat és nem fognak sajnálni sem energiát, sem tudást, sem pénzt arra, hogy a kérdéses ügyekkel foglalkozzanak.
A nyolcadik, illetve a zárófejezet pedig a médiáról szól: azokat az írásokat és tudósításokat foglalták benne össze, amelyek a Magyar Nemzeti Tanácsról jelentek meg az elmúlt két évben – mondta el Korhezc Tamás.
A Magyar Nemzeti Tanács kétéves tevékenységéről szóló beszámoló egyébként már megtalálható a tanács honlapján magyar nyelven (itt), de hamarosan elérhető lesz angol és szerb fordításban is.
Kitekintő / Vajdaság Ma