A MOGYE ügye Strasbourgba érkezett

A júniusban kirobbant botrány a MOGYE körül Strasbourgba érkezett. Csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament székhelyén tartotta soros ülését az Őshonos Kisebbségek Frakcióközi Munkacsoportja (Minority Intergroup), ahol Tőkés László meghívására a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozatának ügyét dr. Brassai Attila, az egyetem professzora adta elő. A strasbourgi előadás célja a nemzetközi nyomásgyakorlás, amely az orvosi egyetem vezetőségét is jobb belátásra térítheti-írja a székelyhon.ro.

A marosvásárhelyi magyar tagozat kérdése -ami annak kapcsán robbant ki, hogy a kar vezetése a törvényi előírás ellenére sem akarja megnyitni a magyar tagozatot – nem először jelenik meg az EU fórumain: az ügyet Európai Parlament szeptember 27-i strasbourgi ülésén Sógor Csaba romániai EP képviselő ismertette felszólalásában. Ennek keretében javaslatot tett arra, hogy az uniós csatlakozás feltételének tartott koppenhágai kritériumok teljesítését az Európai Unió tagországain is számon lehessen kérni. A kisebbségek tisztelete és védelme ugyanis nemcsak a csatlakozásra váró országokban probléma, hanem a már taggá vált országokban is. A képviselő figyelmeztetett továbbá, hogy Európa keleti felében ,,feszültek az etnikumközi viszonyok”, aminek figyelmen kívül hagyása a jövőben visszaüthet. Nagyobb visszhangot sajnos nem kapott ez a hozzászólás. A kérdéssel most nem a plénum, hanem a az Őshonos Kisebbségek Frakcióközi Munkacsoportja foglalkozott.

Tőkés: az elrománosítás egy példája

A marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény kálváriáját előbb Tőkés László EP-alelnök ismertette, aki szerint kritikus pillanatban van az intézmény, ahol a törvény adta lehetőségek ellenére sem hozzák létre az önálló magyar tagozatokat. A parlamenti alelnök felemlegette, hogy az efféle diszkrimináció nem egyedi eset a román oktatásban, sőt ez is csak egy példája az elrománosítási politikának.

Megtörtént már az is, hogy a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem két tanárát – Hantz Pétert és Kovács Lehelt – bocsátották el, mert azok saját pénzükön magyar feliratokat helyeztek el a kétnyelvű egyetem homlokzatára – jegyezte meg a képviselő. Tőkés László szerint az orvosi egyetem magyar tagozatának kérdése azért is fontos a másfél milliós erdélyi magyarságnak, mert a magyar betegek magyar orvoshoz való jogáról is szól.

A MOGYE vezetői törvénysértést követnek el

Részt vett a gyűlésen Brassai Attila, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, a MOGYE előadótanára is-adta hírül a kronika.ro. Mint elmondta, a hatvan évvel ezelőtt még színtiszta magyar intézményként működő egyetemen mára a magyar kar beindítása sem lehetséges, annak ellenére, hogy erre az egyetem vezetőségét az új tanügyi törvény kötelezi.„Az erdélyi magyarok egyik legfontosabb oktatási intézményében, a több évtizedes hagyományra visszatekintő és komoly szakmai megbecsülésnek örvendő egyetemen a magyar oktatást lépésről lépésre számolják fel” – mondta Brassai.

A MOGYÉ-n kialakult helyzetet ismertetve a BKB elnöke kifejtette, a tanügyi törvény február 8-i hatályba lépését követően, az egyetemen román-magyar vegyes munkacsoport alakult, amely az ezen törvényhez igazodó egyetemi charta kialakításán dolgozott. A több hónapon át zajló tárgyalásokon kompromisszum látszott körvonalazódni, az új szervezeti felépítésben létrehozandó, különálló román és magyar önálló főtanszékek létrehozásában már-már senki sem kételkedett – mondta – azonban június 16-án az Orvosi Kari Tanácsban a román fél, leszavazva saját javaslatát, elállt az addigi tárgyalások megegyezéseitől, és olyan chartát javasolt közvitára, amely a magyar karokat megszüntetné.

A jelenleg kialakult áldatlan helyzet annak az eredménye, hogy az egyetem jelenlegi vezetősége nem hajlandó tiszteletben tartani és alkalmazni a tanügyi törvény előírásait, a magyar kar létrehozására vonatkozóan – hangsúlyozta Brassai. Ha a MOGYE jelenlegi vezetői nem tartják tiszteletben az érvényben lévő törvényeket, a kormány megvonhatja az egyetem költségvetési támogatását, tehát az intézmény létét veszélyeztetik azok, akik a magyar kar újraindítása ellen szavaztak.

Az asszimilációs politika gyümölcse

„Úgy látszik, hogy a román asszimilációs politika eredményei most érnek be” – jegyezte meg hozzászólásában Tőkés László, aki szerint többek közt ezzel magyarázható a tömeges erdélyi magyar elvándorlás is. „Az Uniónak nem csak a világ más részein található emberjogsértéseknél kell közbe lépnie, hanem ebben az esetben is” – fogalmazott az EP-alelnök.

A kisebbségi munkacsoport ülésén jelen voltak Winkler Gyula és Sógor Csaba romániai EP-képviselők is-írja a szekelyhon.ro. Winkler hangsúlyozta, hogy Románia Szlovákia magyarellenes törvényeihaz hasonlóan viselkedik. „Meg kell találjuk az egyensúlyt az intézményépítést szavataoló önrendelkezés és az ehhez társuló decentralizáció között. Előnyös megkülönböztetést igényelnek a közösségek és intézményi garanciát jogaik érvényesítésére” – jegyezte meg Winkler.

Sógor Csaba hozzászólásában más RMDSZ-es politikusokat idézett. Elmondta, hogy az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes, Markó Béla, kijelentette, hogy a tanügyminisztérium nem fogadja el a chartát, abban az esetben, ha nincs benne az önálló magyar tagozat, de az ügy bírósági útra való terelését is kilátásba helyezte. Sógor ugyanakkor elmondta, az RMDSZ alelnökétől, Borbély Lászlótól úgy tudja, akár az orvosi egyetem költségvetésének megvonásával is próbálkozik majd a kormány, hogy a MOGYE vezetőségét jobb belátásra bírja.

Az Európai Szabad Szövetség (FA) frakciójához tartozó korzikai képviselő, Francois Alfonsi is hozzászólt, szerinte az Európai Unió nem moshatja kezeit egy ilyen ügyben, mert a törvénytelenség az Unión belül történik.

Az egyetem sorsa most dől el

Surján László néppárti magyar képviselő azt emelte ki: a román politikának mindig is jellemzője volt, hogy időnként saját országának törvényeit sem tartotta be-olvahatjuk a kronika.ro-n. Sajnos sem az Unió, sem pedig az Európa Tanács nem rendelkezik igazán hatékony kényszerítő eszközökkel az ilyen esetekre vonatkozóan – fejtegette – ezért továbbra is az európai fórumok elé kell tárni a diszkriminatív ügyeket, az EU-nak mihamarabb el kellene fogadnia egy őshonos közösségek jogait biztosító normarendszert.

Válaszában Brassai Attila azt mondta, a bírósági út nagyon hosszú lenne, az egyetem sorsa viszont most dől el. Amennyiben nem indul be a magyar tagozat, a jelenleg üresen álló állásokra is az eddig gyakorolt nepotizmus szerint fognak román nyelvű tanárokat alkalmazni, az egyetem elrománosítása tehát még súlyosabb lehet. Ugyanakkor kifejezte az iránti reményét, hogy a román kar vezetői belátják majd: Marosvásárhelyen is érvényben vannak a román tanügyi törvény előírásai és beindulhat a magyar kar.

Zárszavában Gál Kinga képviselő asszony a demokrácia és a jogállamiság fokmérőjének nevezte a MOGYE helyzetét és azt hangsúlyozta, hogy az unió és az Európa Tanács szakértőinek továbbra is figyelemmel kell kísérniük a romániai jogsértéseket.

A munkacsoport ülésén Tőkés László meghívására öt erdélyi magyar újságíró is részt vett- olvashatjuk Tőkés László, EP alelnök hivatalos honalpján. András Ildikó, Szász Emese, Gergely Imre, Rédai Attila Zoltán és Kristó Róbert székelyföldi újságírók, az ülést megelőzően erdélyi képviselőnk irodájának szervezésében találkoztak Gál Kinga magyar, Monica Macovei román, Piotr Boris lengyel, Herbert Dorffman dél-tiroli német néppárti és Hannu Takkula finn liberális képviselőkkel, Hölvényi Györggyel, a néppárti frakció vallásügyi szakértőjével valamint a román és a magyar néppárti delegáció sajtó asszisztenseivel is.