Itt a vörösiszap-katasztrófa egyik fontos eredménye

A mostaninál szigorúbb és testreszabottabb biztonsági követelményeket írna elő a vegyipari cégekre az az uniós irányelv-módosítás, amelyről első olvasatban fogadta el a parlamenti álláspontot az EP környezetvédelmi bizottsága. Az átdolgozott direktíva tájékoztatási kötelezettséget írna elő a káros anyagok kezelésével és az óvintézkedésekkel kapcsolatban, ezzel együtt is a jelentéstevő állítja, az új jogszabály nem jelentene pluszterhet a vegyipari cégeknek. A tagállamok a közvélemény nagyobb bevonását és a szigorúbb hatósági felügyeletet sem támogatja.

A tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa inspirálta leginkább az Európai Uniót a súlyos ipari katasztrófákkal kapcsolatos irányelv (Seveso-II) felülvizsgálatára, jóllehet, a kolontári tragédia, és az alumíniumgyártás nem tartozik a direktíva hatálya alá, ennek megfelelően az átdolgozandó jogszabály sem biztosít nagyobb védelmet a hasonló ipari tevékenységek számára.

A Seveso-II-t felváltani készülő Seveso-III is csak a vegyipari termelőket szabályozza majd, és mint kiderült, a módosításnak elsősorban jogtechnikai okai vannak. A tavaly elfogadott CLP-rendelet a termelés során felhasznált anyagok osztályozásának, kezelésének és tárolásának szabályait fekteti le, és ehhez kellett igazítani a Seveso-irányelvet is.

A Bizottság viszont igyekezett a módosítást felhasználni az előírások szigorítására is, egyebek mellett a vörösiszap-katasztrófa tanulságait is figyelembe véve.

Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága kedden nagy többséggel fogadta el az irányelv módosítása kapcsán készült jelentést. A dokumentum készítője, a néppárti Áder János a BruxInfónak azt mondta, 330 módosító indítvány érkezett a Bizottság által előterjesztett direktívához, mostanra pedig sikerült kialakítani a frakciók között egy kompromisszumot.

A politikus elmondta, az új javaslat az eddigi kettő helyett már három kategóriába sorolná a veszélyes anyagokat, ehhez pedig más és más jellegű biztonsági követelményeket írna elő a cégeknek. Ugyancsak különbséget tenne aközött is, hogy a különböző anyagok milyen úton kerülhetnek be az emberi szervezetbe.

„Mindez szofisztikáltabb, testreszabottabb megközelítést jelent, és ettő lfüggően kellene a biztonsági szabályokat is betartani” – mondta Áder János, aki szerint sikerült meggyőzni a mostaninál jóval szigorúbb előírásokat követelő szocialista és a zöld frakciót arról is, hogy nem segít a szektornak, ha aránytalanul nagy anyagi terhet rónak a cégekre. „A módosított irányelv tehát nem jelent többletköltséget a vegyipari vállalkozásoknak” – szögezte le a BruxInfo kérdésére a néppárti képviselő.

A jogszabályhoz készített parlamenti jelentés szerint a bizottsági módosítási javaslat nem jelent radikális működésbeli változásokat a jelenleg hatályos Seveso-II-höz képest, hiszen az – mint az EP is megállapította – alapvetően jól működik.

Az Európai Parlament is támogatja viszont, hogy a biztonsági szint „nem csökkenhet” az új irányelvvel sem, emellett pedig szükséges lenne szigorítani a tagállami hatósági felügyeleteket és ösztönözni kell a lakosság bevonását is a döntések, például egy gyár telepítéséről szóló határozat meghozatalába.

Ezen a ponton viszont már a tagállamoknak is komoly fenntartásaik vannak. A BruxInfónak nyilatkozó tanácsi források szerint a veszélyes anyagok körének meghatározása mellett a tagországok körében nem örvend nagy népszerűségnek a tagállami hatóságok felügyeleti tevékenységének megerősítése.