Árrobanás jön a szabadságok után

Ivan Mikloš szlovák pénzügyminiszter szerint idén 4,1%-os inflációra számíthat az ország, a pénzügyi elemzők azonban korántsem ilyen optimisták. Szerintük akár 4,7%-os is lehet az éves áremelkedés üteme.

„Az elkövetkező hónapokban az alapvető élelmiszerek esetében további drágulással kell számolnunk” – nyilatkozta az Új Szónak Ivan Klinec, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza. Szerinte a vakáció befejeztével még rohamosabb ütemben emelkednek majd az élelmiszerárak. Ezeket jelenleg éppen a gyengébb minőségű termékekkel szorítják vissza az eladók, akik tisztában vannak azzal, hogy napról napra gyengül a lakosság vásárlóereje, vagyis egyre kevesebb pénz jut élelmiszerek vásárlására. Az áremelkedés Klinec szerint is nagyobb arányú lesz a pénzügyminiszter által vártnál.

„Globális jelenségről van szó, és Szlovákia igencsak gyenge konkurenciaképességű ezen a területen. Az élelmiszerárak a szomszédos országokban is emelkednek, például Csehországban, valamint Ausztriában. Mivel országunk termelékenysége is a fejlettebb országok mögött kullog, az élelmiszerpiacon állandóan növekedni fog a külföldi termékek aránya” – véli Klinec, hozzáfűzve azt is, hogy Szlovákia máig elmarad a fejlett országok mögött, s olyan benyomást kelt, mint egy fejlődő ország, amely képtelen felvenni a versenyt a külföldi termékekkel. „Ezért szállítunk jelentős mennyiségű nyersanyagot a külföldi gyártóknak” – vallja az akadémia munkatársa.

Eva Sadovská, a Postabank elemzője úgy véli, hogy az elkövetkezendő hónapokban már nem lesz olyan jelentős mértékű az áremelkedés, mint az év elején. Véleménye szerint mindenképpen jó hírként könyvelendő el, hogy a mezőgazdasági termelők gazdagabb termést várnak a tavalyinál, bár az élelmiszerárakat elsősorban a világpiac alakulása határozza meg. „A búza 16 százalékkal drágább, mint tavaly ilyentájt volt, viszont az idei év elejétől 11 százalékkal lett olcsóbb a szóban forgó gabonaféle. Természetesen nem szabad megfeledkezni a kőolaj árának alakulásáról sem, hiszen az élelmiszereket elő kell állítani, és eljuttatni a vásárlókhoz” – sorolja Sadovská, hozzátéve: az első félévben a munkavállalók számára 3,4%-kal, a nyugdíjasoknak 3,9%-kal, az alacsony jövedelmű háztartásoknak pedig 4,1%-kal drágult a létfenntartás.

„A következő két-három hónap folyamán lassul majd az áremelkedés üteme, mivel az eurózónában stagnálnak a pénzkészletek” – emelte ki Juraj Karpiš, az INESS közgazdásza. Elmondása szerint a jelenlegi magas árakat a világ legnagyobb központi bankjainak terjeszkedő pénzügyi politikája váltotta ki, amelyek új pénzekkel ösztönzik, élénkítik a világgazdaságot.