A második világháború óta nem történt ilyen súlyos támadás a demokratikus értékeket képviselő skandináv ország ellen. Egy 32 éves, szélsőséges politikai nézeteket valló norvég férfi követte el a hetvenhat halálos áldozattal járó merényleteket. A rendőrség továbbra is nagy erőkkel nyomoz az ügyben és vizsgálja, hogy kivel állt kapcsolatban a fundamentalista elkövető.
Két összehangolt merénylet érte Norvégiát július 22-én, pénteken. Helyi idő szerint délután 15:30-kor a főváros központjában történt robbantás, néhány órával később pedig tragikus lövöldözésről számoltak be az Oslótól mintegy 10 kilométerre fekvő Utöyáról, egy norvég Munkáspárt szervezte ifjúsági táborból.
Oslo kormányzati negyedében egy gépjárműbe rejtett bomba robbant, mely nyolc ember életét követelte. A tragikus eseményt követő sajtótájékoztatón a rendőrség további enyhén, illetve súlyosan sérült embereket jelentett. A robbanás komoly károkat okozott a kormány miniszteri hivatalaiban és a miniszterelnök irodájában, a főváros központjában lévő épületek is megrongálódtak. Sem a miniszterelnök, Jens Stoltenberg, sem más miniszter nem sérült meg a merénylet során. A rendőrség felszólította az embereket, hogy maradjanak távol a főváros központjától, és ha lehet, tartózkodjanak a mobiltelefon-használattól, hogy elkerüljék a hálózatok túlterhelését.
Két órával később jött a hír, hogy lövöldözés tört ki az utöyai táborban, ahol hatvannyolc fiatal vesztette életét. A rendőrség később megerősítette, hogy az elkövető ugyanaz a férfi volt, aki korábban a kormányépületeknél robbantott. Az oslói terror után a férfi autóba ült és Utöyára ment a Munkáspárt ifjúsági táborába, miközben rendőrökhöz hasonló ruhát öltött magára. Ott összehívta a táborozókat azzal az ürüggyel, hogy elmondja mi történt Oslóban, majd elkezdett lövöldözni a fiatalokra kézifegyverrel. A rendőrség letartóztatta a merénylőt aznap este, a nyomozás adatai szerint semmi sem utal arra, hogy az elkövetőnek társai lennének.
Anders Behring Breivik beismerte a két merényletet. Állítása szerint egyedül követte el a bűntetteket, de nem ismerte el büntetőjogi felelősségét. A 32 éves férfi kihallgatásán kiderült, hogy szélsőjobboldali politikai nézeteket vall. A vádlott a bűncselekmény előtt 1500 oldalas ideológiai kiáltványt publikált és korábban is hangoztatta véleményét különböző közösségi oldalakon. Andrew Berwick álnéven írta a művét, melyből kiderül, hogy 2002-ben indította keresztes hadjáratát az iszlám, a szocializmus és a médiumok ellen.
A rendőrségi kihallgatás ellen nem tiltakozott, a hatóság nyilatkozata szerint csendes volt végig és a körülmények ellenére sem tanúsított megbánást. Ügyvédje azt közölte, hogy a vádlott forradalmat akart véghezvinni a norvég társadalomban. A férfi ügyében alapos orvosi vizsgálatot rendeltek el és tovább folytatódik a bizonyítékok gyűjtése.
A rendőrség továbbá azt is kutatja, hogy az elkövető milyen szélsőséges csoporttal állhatott kapcsolatban. A leírása alapján szimpatizált az English Defence League elnevezésű, angol jobboldali szervezettel, azonban a szervezet cáfolja, hogy bármi köze lett volna a merényletekhez. A nyomozás során előzetes letartóztatásba helyeztek egy másik férfit, aki a szemtanúk elmondása szerint ott volt a lövöldözésnél, majd további öt embert vettek őrizetbe, akiknek köze lehetett a pénteki mészárláshoz. A rendőrség minden nyomot vizsgál, minden szálon elindulnak, ami kapcsolatban lehetett Anders Behring Breivikkel.
Vasárnapi gyászszertartást és megemlékezést tartottak július 24-én Oslóban, ahol többek között Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök megható beszédet mondott és mély együttérzését fejezte ki az elhunytak családtagjainak.
A tragédia után a világ minden tájáról több fontos politikai személyiség is részvétét nyilvánította, és teljes támogatásáról biztosította Norvégiát. Fredrik Reinfeldt, Svédország miniszterelnöke az északi régió történelmének egyik legszomorúbb eseményének nevezte a Norvégiát ért támadást és kijelentette, hogy mindenben segítik szomszédjukat e nehéz helyzetben. Az Északi Tanács északi együttműködésért felelős finn minisztere, Alexander Stubb és Henrik Dam Kristensen az Északi Tanács dán elnöke is mély együttérzését fejezte ki. Ők a nyitott és toleráns skandináv közösség védelemének fontosságát hangsúlyozták.
Mély megrendüléssel értesült a tragédiáról a magyar kormány, Magyarország részvétét nyilvánítja az elhunytak hozzátartozóinak és vizsgálja, hogy milyen módon tud segítséget nyújtani Norvégiának – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Epresi Judit