Uborka-pánik: máris kártérítést követelnek az európai termelők

Spanyolország szerdán, június elsején bejelentette, kártérítést követel, miután német kutatók igazolták, hogy a spanyol uborkák nem tartalmazták a halálos E.coli baktériumot, amely 15 német és egy svéd állampolgár halálához vezetett.

Bár múlthét pénteken még úgy tűnt, többségében spanyol uborkák okozták az egyre több halálos áldozatot is követelő hasmenés-járványt Németországban, azótanémet kutatók bebizonyították, mégsem az import zöldségek voltak a felelősek, a hírbe hozott termelők pedig minél hamarabb szeretnék megkapni a botrány kitörése óta elkönyvelt veszteségeikért járó kártérítést.

Alfredo Perez Rubalcaba spanyol miniszterelnökhelyettes egy kereskedelmi rádióban azt nyilatkozta: „Nem zárkózunk el attól, hogy fellépjünk azok ellen a hatóságok ellen, amelyek kétségeket ébresztettek a termékeink minőségével szemben, így intézkedéseket fogunk tenni a hatóságok, ebben az esetben Hamburg ellen.”

Juan Corbalán García, a spanyol agrár-élelmiszeripari szövetkezetek brüsszeli képviselője szintén hasonló értelemben nyilatkozott, és kijelentette, a zöldség- és gyümölcstermelő ipar hetente 200 millió eurót veszített a botrány kitörése óta, ez pedig a spanyol mezőgazdaság mintegy 40 százalékát is kiteszi.

Az Unió mezőgazdasági minisztereinek május 31-én, kedden Debrecenben megtartott találkozóján Hollandia, Görögország és Írország is jelezte, hogy a gazdák komoly veszteségeket szenvedtek az uborka-pánik kitörése óta. A holland miniszter Henk Bleker arról beszélt, hogy a németországi, mintegy heti 10 millió euró értékű holland zöldségexport visszaesett, ezért pénzügyi segítséget kért az Európai Bizottságtól a gazdák számára.

A testület egyes információk szerint már el is kezdte megvizsgálni, hogy milyen intézkedések lennének lehetségesek a gazdák kártérítésére. A már meglévő lehetőségek egyike a termelői szervezetekhez tartozó gazdákra vonatkozhat, a szabályozás ugyanis megengedi, hogy fele részben az EU, fele részben maga a szervezet végül kártérítésben részesítse a gazdákat. „Ahol a gazdák tagjai termelői szervezeteknek, ott több lehetőség is kínálkozik, hogy a szervezeteket az EU-val közösen finanszírozott kártérítésben részesítsék. Ez megengedi, hogy az árut visszavonják a piacról és – az éves termelés 5 százalékában maximálva – kártérítésben részesítsék a gazdákat úgy, hogy az EU fizeti a kártérítés egyik felét, a másik felét pedig maga a termelői szervezet” – mondta az egyik bizottsági szóvivő.

Másik felmerülő lehetőségként előfordulhat az is, hogy a gazdákat maguk a tagállamok segítik ki az ágazat állami támogatásával vagy a már meglévő jogi keretek szerint, vagy a Bizottság engedélye mellett akár nagyobb összegekkel is. A bizottsági hozzájárulás azonban heteket is igénybe vehet, a leggyorsabb megoldás így az lenne, ha az Európai Tanácsban egyhangúlag megállapodnának egy kivételes állami támogatás juttatásáról, ez ugyanis segíthetné a kifizetések meggyorsítását.

Időközben a hasmenésjárvány németországi áldozatainak száma egyre nő, szerdán további 365 új megbetegedésről adtak hírt, ezek negyede pedig a még súlyosabb hemolitikus-urémiás szindrómával fertőződött meg. Svédországban már 41 embernél azonosították a járványos megbetegedést, akik közül 15-nél a súlyosabb változatot találták meg, míg Dániában hat, Hollandiában három, Nagy-Britanniában pedig két hasonló esetről tudnak. Elszórtan jelentkeztek megbetegedések Ausztriában, Spanyolországban, Svájcban, valamint az Egyesült Államokban is.

A kutatók pedig folyamatosan tesztelik a mintákat és próbálják beazonosítani a fertőzés forrását.

Álláspontok

„Az alapprobléma a baktérium, de nyilvánvalóan egy gazdasági probléma is jelentkezik ezzel egyidőben” – magyarázta az Európai Bizottság egy szóvivője. „A legkülönfélébb anekdotikus veszteségekről hallottunk. A spanyol miniszter mondott valamit heti 200 millió eurónyi veszteségről, a holland miniszter különböző adatokat említett 10 és 20 millió euró közötti összegekről, a görögöknek és az íreknek is gondjai vannak az eladásokkal.” A szóvivő elmondása szerint a Bizottság elsődleges célja az, hogy megoldást találjon és megvédje a fogyasztókat, de „haladunk a második kérdés felé, ami itt a válság gazdasági hatása, mert ez egy fogyasztási válság”.

John Dalli, egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős európai biztos minden hatóságot felszólított az éberségre, és kijelentette, a Bizottság azon dolgozik, hogy minél hamarabb megtalálja a fertpzés lehetséges forrását.