Macedónia és Görögország: folytatódik a névvita

A hágai Nemzetközi Bíróság előtt hétfőn kezdődtek a meghallgatások a Macedónia és Görögország közötti nézeteltérések rendezésére. Bár a vita középpontjában annak kérdése áll, hogy Görögország valóban akadályozta-e Macedónia NATO-csatlakozását, a hátterében ezúttal is a fiatal balkáni ország hivatalos elnevezése körüli viszály áll.

Macedónia még 2009-ben fordult a Nemzetközi Bírósághoz, arra hivatkozva, hogy Görögország megszegte a kettejük közötti 1995-ös, az ENSZ közvetítésével létrejött átmeneti megállapodást. Az egyezmény a két ország közötti kapcsolatok szabályozására jött létre, egyik pontjában pedig arra kötelezte Görögországot, hogy nem fogja akadályozni északi szomszédja nemzetközi szervezetekbe való felvételét. Macedónia szerint azonban Athén ezt mégis megtette, mikor megvétózta a balkáni ország NATO-csatlakozását, és ezen kérdés rendezésére fordult a hágai törvényszékhez – számolt be a BalkanInsight hírportál.

Macedónia érvei

Macedónia álláspontját hétfőn és kedden tárhatta a bíróság elé. Antonio Milososzki macedón külügyminiszter leszögezte, hogy ők nem várják a bíróságtól a Görögországgal való névvita semmilyen nemű rendezését. Azt szeretnék, ha a bírák elismernék, hogy a görögök megszegték az 1995-ös megállapodást, és döntésükkel megakadályoznák a csatlakozási tárgyalások további blokkolását. A tárgyalás során Philippe Sands, a University College London professzora Macedónia mellett érvelt, mikor elmondta, hogy a bíróság állásfoglalásának nagy a tétje, ugyanis nagymértékben befolyásolhatja az ország belső stabilitását. Sean Murphy, a George Washington University professzora pedig azt emelte ki, hogy Macedónia 1995 és 2007 között minden szükséges lépés megtételét vállalta a mielőbbi NATO-csatlakozás érdekében, a 2008 áprilisi, Bukarestben megtartott NATO-csúcson pedig már az integrációt is elérhetőnek tartotta Végül meghívót csak Horvátország és Albánia kapott, Macedóniát ismét a névvita okán intették türelemre. Murphy szerint Görögország 2007-től kezdve erőteljesen és módszeresen kampányolt északi szomszédja felvétele ellen.

Sean Murphy emellett több magas rangú görög tisztviselő nyilatkozatára hivatkozott, akik nem titkolták, hogy Görögország vétózta meg Macedónia felvételét a NATO-ba, rajtuk múlott, hogy nem jött létre konszenzus a macedónok meghívásáról. A professzor emellett rámutatott, hogy az 1995-ös bilaterális megállapodásnak csupán egyetlen olyan záradéka van, amely megengedné Görögországnak, hogy Macedónia nemzetközi szervezetekhez való csatlakozása ellen lépjen fel. A klauza arra az esetre vonatkozik, ha Macedóniára az ENSZ 817-es határozatában meghatározott elnevezésétől eltérő módon hivatkoznának, vagyis olyan módon, ami esetleg más jelentéssel bírna, mint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság. Görögország aggályai miatt ezt az elnevezést használják ma az EU-ban és az ENSZ-ben is. Murphy szerint Görögország nem hivatkozhat ezen záradékra, mivel a NATO-tagságra áhítozó Macedónia nem törekszik a határozatban foglaltaktól való eltérésre.

Görögország válasza

Görögország csütörtökön és pénteken kapott lehetőséget, hogy reagáljon az ellene felhozott vádakra. A görögöket képviselő jogászok véleménye szerint ők nem blokkolták Macedónia csatlakozását, mivel arról, hogy az országot egyelőre nem hívták meg a szervezetbe, a NATO egészében hozta meg a döntést. Maria Telalian, a görög csoport vezetője mindamellett úgy érvelt, hogy a hágai Nemzetközi Bíróságnak nincs joghatósága arra, hogy egy NATO-döntés érvényességéről ítélkezzen.

A görög jogászok úgy látják, hogy éppen Macedónia volt az, aki irredenta politikájával és görög nemzeti szimbólumok „ellopásával” megsértette az 1995-ös megállapodást. Athén nehezményezi, hogy a skopjei légikikötőt Nagy Sándor Repülőtérré keresztelték át, egyik autópályájukat pedig II. Philipposz makedón királyról nevezték el. Görögország szerint Macedónia ezen lépései nem férnek össze a jószomszédi viszony fogalmával. Jogászaik emellett bemutattak egy Branko Crvenkovski volt macedón elnökkel készült 2008-as interjút, amiben szerintük bizonyítható, hogy szomszédaik a NATO-tagság igénylésénél nem a 817-es ENSZ-határozat által meghatározott Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven léptek fel, hanem mint Macedón Köztársaság. Crvenkovski arról beszélt, hogy mind több országot kellene ösztönözni arra, hogy elismerje az ország hivatalos nevét.

Macedóniának hétfőn lesz lehetősége a viszontválaszra, amire szerdán még Görögország reagálhat, és ezzel lezárulnak a szóbeli meghallgatások. A Nemzetközi Bíróság döntése hat hónapon belül, de legkésőbb az év végén várható. Az ítélet ugyan végleges, és fellebbezésnek nincs helye, a bíróságnak azonban nincsenek gyakorlati lehetőségei, hogy a rendelkezéseit be is tartassa.

Megoldódik-e a névvita?

Amint a hágai Nemzetközi Bíróság meghozza döntését az ügyben, az ENSZ közvetítésével folytatódhat a tárgyalás a két ország között a névvita ügyében. Görögország kitart amellett, hogy szomszédja egyszerű Macedónia elnevezése területi igényeket sejtet a görögök azonos nevű északi tartományával szemben. Skopje azonban úgy érvel, hogy a név megváltoztatása ártana nemzeti identitásuknak. Giorgos Savaidis, tiszteletbeli görög nagykövet szerint, amennyiben a macedónok egyetértenének velük az 1992 óta tartó vita rendezésében, egyenes lenne számukra az út a NATO-ba – írta a Kathimerini görög lap angol nyelvű kiadása.

Nagyrőczei Anna

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »