A szupervonat fejlesztők már a Közel-Keletért versenyeznek

Egyre élesedik a verseny a Hyperloop-ot (szupergyors vákuumvasutat) üzemeltető két vezető vállalat, a Hyperloop Transportation Technologies (HTT) és a Virgin Hyperloop One között.

A Hyperloop a vasúti tömegközlekedés jövője, ahol az utasszállító kapszulák egy légritkított csőben haladnak, melyeket egy lineáris motor hajt meg. Az ötlettel nem más állt elő, mint Elon Musk, aki kijelentette, hogy ez az új szállítási rendszer a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedés után az ötödik önálló rendszer lenne. Az elképzelést sokáig abszolút futurisztikusnak tartották, ám mára számos országban megkezdődött az építése.

Mint azt Bibop Gresta, a HTT ügyvezető igazgatója elmondta a CNBC-nek, a vállalat „az utasokra összpontosít”.

„Mi vagyunk az első olyan cég, amely valóban megvalósítja ezt a technológiát, és mi építjük az első kereskedelmi vonalat Abu-Dzabiban” – tette hozzá. Gresta szerint éppen ezért a „hyperloop” márkanév is az ő cégét illeti, és más vállalatnak nincs joga ezt a nevet használni.

A HTT egyike a szupervasutat fejlesztő számos vállalat egyikének. Az elgondolás alapja egy csővezeték, melyen belül alacsony légsűrűségű vagy vákuum-közeli környezetben, kompressziós vagy mágnes-levitációs meghajtással hermetikusan zárt kocsik („kapszulák”) félpercenként követik egymást, mintegy 1220 km/óra sebességgel száguldva. A csővezeték mehet a föld alatt, avagy oszlopokon a föld felett – utóbbi esetben az energiaellátás talán teljes egészében megoldható lehetne a tetőn elhelyezett napelem-sorral.

asd

A HTT Hyperloop-elképzelése. Kép forrása: HTT

A HTT újabban a Közel-Keleten kíván terjeszkedni: a nagysebességű szállítási rendszerrel a Dubaj, Abu-Dzabi és Szaúd-Arábia közötti utazási időt akarnák lerövidíteni.

A Közel-Keleten a HTT legfőbb riválisa a Virgin Hyperloop One, a verseny pedig azért folyik, hogy melyik vállalat tud előbb működőképes rendszert kiépíteni.

Gresta 2020-ra ígérte a debütálást Abu-Dzabiban, Richard Branson, a Virgin Group vezérigazgatója pedig azt mondta, hogy 2-3 éven belül látja reálisnak az első hálózat elindulását.

Forrás: CNBC / Kitekintő / Wikipédia

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »