Bahreini reformok a boxutcában

Két esemény (egy megtörtént, illetve egy még nem bekövetkezett) miatt újra a nemzetközi figyelem mikroszkópja alá került az Öböl-menti monarchia. Az egyik Abdu’l-Hádí Khawádzsa emberi jogi aktivista éhségsztrájkja, a másik a közelgő Forma-1 Bahreini Nagydíj.

Bár a március végi bagdadi arab csúcstalálkozó napirendjén érthetetlenül nem szerepelt, a világ közvéleményének ingerküszöbét hosszú idő után újra átlépni látszik a kicsiny Öböl-menti királyság sorsa.

Először a dán miniszterelnök, Helle Thorning-Schmidt fejezte ki aggodalmát egy, már több mint két hónapja éhségsztrájkoló aktivista, Abdu’l-Hádí Khawádzsa állapota miatt, majd április 10-én Catherine Ashton, az EU „külügyminisztere” szólította fel a bahreini hatóságokat, hogy „azonnali humanitárius megoldást találjanak az aktivista helyzetére”, jelezvén, hogy az öreg kontinens döntéshozói, ha csekély mértékben is, de érdeklődnek az országban zajló események iránt. 

A korábbi, reformokat követelő tüntetésekben való részvétele miatt példátlanul szigorúan életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Khawádzsa ügye sokakat háborított fel, hiszen a drákói szigor hátterében nem valamiféle súlyos bűncselekmény állt, hanem az, hogy megjelent egy tüntetésen.

Majd emberi jogi szervezetek kezdtek érvelni az évente megrendezésre kerülő Forma-1 Nagydíj törlése mellett.  Ők, és az ellenzék úgy véli, hogy az április 20-22 között esedékes Forma-1-es futam megtévesztő képet adna az ország állapotáról, ahol mindennaposak az emberi jogi sérelmek, ahol negyvenhét embert öltek meg a hatóságok csak tavaly, és több tucatnyian tűntek el, gyakran rejtélyes körülmények között. Az Amnesty International szerint a – különben tizenöt PR-céggel kapcsolatban álló – bahreini vezetés „többet költ imázsának javítására, mint a társadalmi reformok megvalósítására.”

Tavaly február 14-én, a tunéziai illetve egyiptomi forradalmak ragadós példáját követve vette kezdetét egy széleskörű politikai, társadalmi és gazdasági reformokat, valamint a korrupció elleni fellépést követelő mozgalom az országban, ahol egy szunnita kisebbség vezeti a síita többséget, akik hátrányos megkülönböztetésük végét, és azonos jogokat követelnek, továbbá a tavalyi kínzások és karhatalmi brutalitás felelőseinek elszámoltatását. Az emberi jogsérelmek tényét novemberben egy független vizsgálóbizottság is megerősítette.

A reformokért indult összecsapásnak tavaly március közepén az országba érkező szaúd-arábiai Hummer katonai terepjárók „safety car”-okként véget kívántak vetni. Manáma ad otthont az amerikai 5. flotta támaszpontjának, vagyis rendkívül fontos szerepet tölt be a síita Iránt sakkban tartani kívánó amerikai és szaúd-arábiai külpolitikai rendszerben, ezért, hogy a szövetségese, a Khalifa szunnita dinasztia által vezetett, forradalmi szelek által elért ország „aerodinamikai” egyensúlyát visszaállítsa, Szaúd-Arábia gyakorlatilag megszállta az országot.  Ám a társadalmi ellenállás – amely hátterében a szunnita Hamad király és a vezetés iráni provokációt láttat, miközben egy független vizsgáló bizottság ezt az állítást már megcáfolta – nem adta fel célját, és időről időre hallat magáról. Ezúttal épp a Forma-1 futam kapcsán, utalva rá, hogy a társadalmi reformokat követelő mozgalom véres elfojtásának fekete dobozát még nem hozták nyilvánosságra az országban.