Nő a feszültség Kubában

Az utóbbi hónapokban újra megélénkültek a kubai kormányzat és az ellenzéki csoportosulások közötti összetűzések. Ennek legújabb példáját az idei Kegyes Szűz Napján történt incidens szolgáltatta.

A kubai kormányt támogató mintegy 200 fős tömeg szombaton megakadályozta az Asszonyok Fehérben nevű női mozgalom menetét a fővárosban, Havannában. A tömeg Laura Pollán, a mozgalom vezetőjének házához is elvonult, ahol tovább inzultálták a mozgalom tagjait. Noha a tömeg Pollán asszony házán kívül maradt, így a hatóságok nem avatkoztak közbe a fenyegető helyzet megszüntetése érdekében.

Az asszonyok terve csupán annyi volt, hogy el szerettek volna vonulni misére a Las Mercedes templomba. Szeptember 24-e ugyanis nevezetes nap Kubában, ekkor ünneplik a fogvatartottak védőszentjének ünnepét, a Kegyes Szűz Napját. Az ünnepet számos spanyol ajkú országban megülik, mivel Szűz Mária számos város és terület, illetve a Dominikai Köztársaság védőszentje is. A templomba végül 13 nőnek sikerült eljutnia.

A tömeg kubai zászlókat lengetve és „Férgek!”, illetve „Kifelé!” kiáltozásokkal várta az asszonyokat az utcán. A helyzet akkor kezdett forróvá válni, amikor a nők mozgalmának 35 tagja megjelent a kapuban, hogy megkezdje menetét a templom felé. A BBC tudósítása szerint messze nem ez volt az első ilyen konfliktus a mozgalom és a kubai kormányzat által támogatott tömeg között.

Természetesen a történtek kommunikálása is nagyon eltérő: a hatóságok azt állítják, hogy a feszültség a kubai állampolgárok spontán reakciója, ugyanakkor a mozgalommal rokonszenvezők egyenesen a Raúl Castro vezette kormányzat mesterkedését véli felfedezni a háttérben. A katolikus egyház úgy érzi, hogy az elmúlt hónapokban érezhetően növekedett a feszültség és az elnyomás, a kormány viszont a szokásos retorikát alkalmazva azt állítja, hogy az ellenzéki csoportokat az Egyesült Államok pénzeli azért, hogy szándékosan törekedjenek a közrend megdöntésére.

Az Asszonyok Fehérben egy ellenzéki mozgalom, melynek tagjait azok a feleségek és testvérek alkotják, akiknek férje vagy testvére a 2003-as ellenzéki tüntetések leverése után kerültek börtönbe. Magát a mozgalmat, és a tényt, hogy menetüket pont a fogvatartottak ünnepén szervezik, a kormányzat jogosan érezheti kihívásnak.

Noha az egykori tüntetők nagyját már szabadlábra helyezték – néhányuk Spanyolországba ment – az asszonyok folytatták küzdelmüket az 50, még mindig börtönben lévő elítélt szabadon engedése érdekében. Azt állítják, hogy bebörtönzésük és fogva tartásuk politikai indíttatásból történt.