Cho Min-kyong olyan mérnöki diplomával büszkélkedhet, amelyet Dél-Korea egyik legjobb egyetemén szerzett, továbbá közel-tökéletes pontszámú angol nyelvvizsgával rendelkezik. Ám mint sokan mások, ő is feladta a reményt, hogy valaha munkát talál, amikor mind a 10 pályázatát – köztük a Hyundai Motor Co-hoz beadottat – elutasították 2016-ban.
A segítség hat hónappal később érkezett, mégpedig a szomszédos Japánból: Cho a Nissan Motor Co-tól és két másik japán cégtől kapott állásajánlatot a dél-koreai kormány által szervezett állásbörzét követően, amelynek célja éppen az volt, hogy összehozza az ország képzett munkaerejét a külföldi munkaadókkal.
“Nem arról van szó, hogy nem vagyok elég jó. Csak annyira sok olyan álláskereső van, mint én, ezért ritka, ha valaki otthon sikerrel jár” – magyarázta a 27 éves lány, aki jelenleg a Tokiótól délnyugatra fekvő Acugiban dolgozik, mint a Nissan autóülésekkel foglalkozó mérnöke. “Számos lehetőség van Dél-Koreán kívül” – tette hozzá.
Lévén otthon példátlan munkahely-válsággal szembesülnek, sok fiatal dél-koreai jelentkezik a kormány által támogatott programokra, amelyek célja, hogy az egyre növekvő számú munkanélküli frissdiplomásnak külföldön találjanak állást.
Az olyan állami kezdeményezések, mint például a K-move, 70 országban “kapcsolja össze” a fiatalokat a nekik leginkább megfelelő, “minőségi munkahelyekkel”. A tavalyi évben 5 783 diplomával rendelkező dél-koreai talált állást ilyen módon külföldön, ami több mint háromszorosa a 2013-as számnak (ebben az évben indították a programot).
A frissdiplomások majdnem egyharmada Japánba utazik – ahol egyébként a rohamosan öregedő társadalom az elmúlt negyed évszázad legrosszabb munkaerőválságát váltotta ki -, egynegyedük pedig az Egyesült Államokba megy szerencsét próbálni.
A programokban az a jó, hogy nincsenek kötöttségek: a hasonló kezdeményezésekkel ellentétben – például Szingapúrban, ahol egy idő után kötelező visszatérni és a kormánynak dolgozni -, a dél-koreai programok résztvevői nem kötelesek visszatérni, sem pedig a jövőben az állam szolgálatába állni.
“Az értelmiségiek kivándorlása nem a kormány első számú aggodalma. Az már annál inkább, hogy megakadályozzuk az elszegényedésüket, akár annak árán is, hogy külföldre küldjük őket dolgozni” – fogalmazott Kim Chul-ju, az Asian Development Bank Institute helyettes dékánja.
2013-ban csaknem minden ötödik fiatal dél-koreai munkanélküli volt, ami jóval magasabb, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai körében mért átlag (16 százalék). A kormányzati adatok szerint a helyzet idén márciusban még rosszabb volt: a 15-29 éves korosztály körében minden negyedik fiatal vagy nem talált munkát a munkahelyhiány miatt, vagy egyszerűen nem akart dolgozni. Dél-Korea egyébként 2018-ban a globális pénzügyi válság óta a legkisebb számú munkahelyet teremtette: 97 ezret.
Munkaerő-ellentmondás
Bár India és más országok hasonló kihívásokkal szembesülnek az állások szakképzett munkaerő számára történő megteremtésében, a chaebol néven ismert családi vezetésű konglomerátumok dominanciája egyedülállóan sebezhetővé teszi Dél-Koreát. A top 10 konglomerátum – köztük az olyan világszínvonalú márkák, mint a Samsung és a Hyundai – teszi ki a dél-koreai teljes piaci tőkésítés felét.
Viszont az ország munkaerejének mindössze 13 százaléka dolgozik olyan vállalatoknál, amelynek személyzete meghaladja a 250 főt – ez Görögország után a második legalacsonyabb az OECD-ben, és jóval a Japánban mért 47 százalék alatt van. “A munkaerőköltségek emelkedése közepette a nagyvállalatok elsajátították azt az üzleti modellt, amely segít nekik anélkül túlélni, hogy egyre több embert kelljen felvenniük” – magyarázta Kim So-young, a Seoul National University gazdasági professzora.
Mégis, miközben egyre több frissdiplomás utazik külföldre dolgozni, Dél-Koreába is egyre több külföldi érkezik, hogy megoldja az ország másik nagy munkaügyi problémáját: a kékgalléros munkavállalók akut hiányát (a magas iskolai végzettséget nem igénylő munkakörökre használjuk ezt a kifejezést, tehát a betanított munkára vagy a segédmunkára). Ugyanis az OECD-n belül Dél-Koreában a legmagasabb a képzett fiatalok aránya: szemben az átlagos 44,5 százalékkal itt a középiskolások háromnegyede megy tovább egyetemre.
“Dél-Korea most keményen megfizeti az árát a top munkahelyek, valamint az oktatás túlzott védelmének, lévén ez olyan emberek tömegét eredményezte, akik csak és kizárólag ezt a kis számú felsőkategóriás állást akarják” – mondta Ban Ga-woon, a Korea Research Institute for Vocational Education & Training munkaerőpiaci szakértője.
A túlképzett, ugyanakkor alulfoglalkoztatott diplomások többsége ugyanis “ nem hajlandó bepiszkolni a kezét” – fogalmazott Lim Chae-wook, egy kábeltálcák gyártásával foglalkozó és 90 embert foglalkoztató cég vezetője. “A helyiek egyszerűen nem akarják az ilyen fajta munkákat, mert megalázónak tartják, ezért sok külföldi munkavállalót kell felvennünk” – magyarázta, hozzátéve, hogy csak neki közel két tucat munkavállalója van a Fülöp-szigetekről, Vietnamból és Kínából.
A délnyugaton fekvő Kvangdzsu városában Kim Yong-gu, a Kia Motor beszállítója, a Hyundai Hitech vezérigazgatója szerint a külföldi munkavállalók drágábbak, de nincs más választása, mivel nem talál elég helyi munkaerőt az üres állások betöltésére. “A szállásukat, étkezésüket és egyéb közüzemi költségeiket is mi fizetjük, mégpedig azért, hogy ne veszítsük el őket, hogy ne menjenek át egy másik gyárhoz” – fejtette ki. A 70 fős személyzetében 13 olyan indonéz állampolgár van, aki a gyár melletti épületben alszik és eszik.
Nem mindenki számára van “happy end”
Azok számára, akik elmenekültek a kemény dél-koreai munkaerőpiacról, nem minden alakult rózsásan. Számos olyan ember, aki kormányzati segítségnyújtással talált munkát külföldön, azt mondja, hogy sokszor alantas munkát végeztettek vele – például mosogatás Tajvanban, illetve húsfeldolgozás Ausztrália vidéki részén -, továbbá sokan vannak, akik arról számoltak be, hogy félreinformálták őket a fizetést és a feltételeket illetően.
Lee Sun-hyung, egy 30 éves, korábbi atlétika szakos fiatal, aki a K-move által jutott álláshoz Sydney-ben 2017-ben úszóedzőként, elmondta, hogy havonta kevesebb, mint 419 dollárt keresett a munkával – ez kevesebb, mint egyharmada volt a dél-koreai kormány által megígértnek.
“Nem ezt vártam. Még csak az albérletre sem volt elég, amit kerestem” – magyarázta Lee, aki ezért egy divatboltban vállalt ablakpucolást részmunkaidőben, mielőtt alig egy évvel később hazatért volna Dél-Koreába.
A kormányzati tisztviselők elmondása szerint “feketelistát” készítenek a külföldi munkáltatókról, valamint javítják az ellenőrzési folyamatot, hogy megakadályozzák az ilyen esetek megismétlődését. A munkaügyi minisztérium emellett létrehozott egy “támogatási és jelentéstételi központot” a problémák jobb megoldása érdekében.
Azonban további gond, hogy a programokban részt vevők többségével megszakad a kapcsolat, miután elutaztak. Egy 2017-ben végzett felmérés szerint a 2013-2016 közötti időszakban külföldre küldött diplomások majdnem 90 százaléka vagy nem válaszolt a munkaügyi minisztérium tartózkodási helyükre vonatkozó kérdésére, vagy megváltoztatta kapcsolattartási adatait.
Mindezek ellenére a kemény otthoni munkaerőpiac évről évre egyre több fiatalt “kényszerít” a programokban való részvételre. Emellett a kormány is erre ösztönzi őket: lényegesen növelték ugyanis a kezdeményezésre fordított költségvetést – a 2015-ös 48,9 millió dollárról körülbelül 65 millió dollárra 2018-ban.
Jó is lehetne
“A reményt jelentő forgatókönyv az lenne a gazdaság számára, ha egy nap hasznosítanánk azt az erőforrást, amit ezek diplomás fiatalok tapasztalatként hazahoznak” – mondta Huh Chang, a dél-koreai pénzügyminisztérium egyik vezető tisztviselője, aki aktívan részt vesz a programok fejlesztésében.
A 28 éves Lee Jae-young-nak, korábbi K-move diáknak azonban ez csak távoli álomnak tűnik. “Az egy éves külföldön töltött idő egy plusz sort jelent az önéletrajzomban, de ennyi” – mondta Lee, aki februárban tért vissza Dél-Koreába, miután a texasi JW Marriott szállodában dolgozott szakácsként. “Hazatértem, és még mindig munkát keresek” – fűzte hozzá.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: Reuters