Teljesen új emberként, szinte vadidegenként tért vissza a muszlim vallású ujgur kisebbség több tagja az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen fenntartott átnevelő táborokból – mesélte el az AFP francia hírügynökségnek több pakisztáni üzletember, akiknek ujgur nemzetiségű feleségei nemrég szabadultak ki feltételesen.
Az AFP kilenc olyan pakisztáni férfival készített interjút, akiknek felesége nemrég hagyhatta el a tábort, azzal a feltétellel, hogy a kínai hatóságok még három hónapon keresztül szoros felügyelet alatt tartják őket, hogy meggyőződjenek arról: „sikerrel tudnak alkalmazkodni a kínai társadalomhoz”.
Valamennyi férj hasonló tapasztalatokról számolt be: a tábort megjárt feleségek már nem imádkoznak, továbbá alkoholt és disznóhúst is fogyasztanak. További közös vonásuk, hogy a viselkedésükben végbement változásról nem hajlandók semmit elárulni, és attól tartanak, hogy legközelebbi családtagjaik is a kínai hatóságok besúgói lehetnek.
A pakisztáni férfiak már hónapok óta követelték ujgur feleségeik szabadon bocsátását. Valamivel több mint 40 nőről van szó, a többségüket az AFP értesülései szerint márciusban és áprilisban elengedték. A pakisztáni férjek úgy sejtik, azért kényszerítették feleségeiket az átnevelő táborokba, mert egy iszlám országhoz, Pakisztánhoz fűzték őket szoros szálak.
Kína iszlámábádi nagykövetségének helyettes vezetője az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott a HUM News pakisztáni televíziónak, hogy az egész történet csupán Kína-ellenes nyugati propaganda, amellyel vitát akarnak gerjeszteni Peking és Pakisztán, illetve más muszlim országok között. A diplomata hangsúlyozta, hogy a szóban forgó táborok „oktatási központok” olyan emberek számára, akiknek a gondolkodását „szélsőséges, terrorista ideológiák” fertőzték meg.
Erőszakos asszimilációval fejlődik a kínai álom
Egy másik riportjában az AFP megszólaltatott egy 39 éves kazah származású kínai nőt, aki azt állította: a hszincsiangi muszlim kisebbséget célzó „politikai átnevelő” program keretében a kínai hatóságok gyakorlatilag kényszermunkára fogják a foglyokat.
Ő maga 18 hónapot töltött két átnevelő táborban, ahonnan áthelyezték egy kesztyűgyárba. Mint elmondta, a minimálbérnél jóval kevesebb fizetésért dolgoztatják az embereket ilyen gyárakban, amelyek termékeit köztudottan külföldi piacokra szánják.
A francia hírügynökség érdeklődésére egy hszincsiangi tisztségviselő határozottan tagadta, hogy kényszermunkára fognák a táborlakókat. „Nincs semmiféle szerződés a képzési központok és ipari vállalatok között, senkit nem küldenek a táborokból gyárakba dolgozni” – szögezte le.
Emberi jogi szervezetek szerint viszont létezik egy ilyen összefüggés, és egyes vállalatok már lépéseket is tettek emiatt. A Badger Sportswear amerikai ruházati vállalat például felbontotta szerződését Hszincsiangban működő beszállítójával, mert felmerült a gyanú, hogy ott foglyokat kényszerítettek dolgozni.
Forrás: MTI/AFP