Az EP nem enged a Szociális Alapból

A társadalmi felzárkóztatásra és munkahelyteremtésre felhasználható uniós források rendszerének és összegének megtartását szeretné elérni az Európai Parlament azzal a jelentéssel, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el az EP szakbizottsága.

Az Európai Parlament megtámogatta az Európai Bizottság elképzeléseit az Európai Szociális Alap (ESZA) jövőjével kapcsolatban. A képviselőtestület foglalkoztatási szakbizottsága csütörtökön kialakította az EP első álláspontját arról, hogy hogyan is kellene kinéznie és működnie a következő hét évben a társadalmi felzárkóztatásra és munkahelyteremtésre felhasználható pénzalapnak.

Az Európai Bizottság tavaly júniusban mutatta be a 2014-2020 közötti pénzügyi tervezési időszakra vonatkozó kerettervezetet, ebben megjelölve, hogy a Kohéziós Alap legalább 25 százalékának megfelelő összeget (a jelenlegi számok szerint mintegy 84 milliárd eurót) kell kitennie az Európai Szociális Alapnak. Ez mintegy 7,5 százalékkal jelenthetne több pénzt a következő pénzügyi időszakban, mint 2007-2013 között.

A Bizottság októberben mutatta be a kohéziós politika következő hét évére vonatkozó részletes elképzeléseit. A testület az ennek alapjául szolgáló régiós rendszert is átalakítja. Az eddigi legfejlettebb (versenyrégiók) és legfejletlenebb (konvergencia régiók) kategória között a tervek szerint most már csak egy „átmeneti” kategória létezne az eddigi kettő helyett.

Brüsszel a tervezetben javaslatot tett az Európai Szociális Alap rugalmasabb felhasználhatóságára, a strukturális alapok nagyobb átjárhatóságára, és az ESZA elosztási kulcsainak átalakítására is. Utóbbi kapcsán a testület azt javasolja, hogy a versenyrégiókban a strukturális forrásokon (Európai Vidékfejlesztési Alap + Európai Szociális Alap) belül az ESZA aránya 52 százalék, az átmeneti régiókban 40 százalék, a konvergencia régiókban pedig 25 százalék legyen.

Ugyancsak a tervezet része, hogy az Európai Szociális Alapból elérhető források legalább ötödét társadalmi integrációra és a szegénység felszámolására kell fordítani. (A javaslat részleteiről itt olvashat részletesen!)

A csütörtöki európai parlamenti szavazással megkezdődhetnek az informális egyeztetések az EP és a Tanács között a szociális alap jövőjét szabályozó rendeletről. A képviselők a tárgyalások megkezdése előtt azt az üzenetet akarták küldeni a tagállamoknak, hogy megvédik az Európai Szociális Alapot. Mindez azért vált szükségessé parlamenti részről, mert a tagországi kormányok többször is jelezték, hogy nem értenek egyet sem az ESZA tervezett összegével, sem a pénzek lehívhatóságának feltételeivel.

Parlamenti források szerint a tagországok általában nem szeretik, hogyha az általuk lehívható uniós források egyre nagyobb részéről kívánja Brüsszel meghatározni, hogy pontosan mire és hogyan használhatja fel, „a tagállamoknak az a legkényelmesebb, ha megkapják egy borítékban a pénzt”.

Göncz Kinga szocialista európai parlamenti képviselő optimista. A politikus a BruxInfónak elmondta, az elmúlt időszakban már olyan hangokat hallanak a Tanácsból, hogy a tagállamok mégsem szeretnék felforgatni a szociális alap rendszerét, csak nagyobb mozgásteret szeretnének maguknak.

„Ültem én is a másik oldalon, érthető ez a hozzáállás a kormányok részéről, ez egy természetes érdekkülönbség. Csak hogy Európa most nagyon komoly célokat tűzött ki maga elé, a mostaninál szabadabb kezet viszont most nem kaphatnak a kormányok” – mondta Göncz Kinga. Megjegyezte, hogy az uniós pénzek felhasználához szükséges operatív programokat így is a tagállamok dolgozhatják ki.

Az Európai Parlament alapvetően szeretné megőrizni a Bizottság által javasolt kereteket, de néhány javaslatot nem fogad el. Nem értett egyet a képviselők többsége azzal, hogy makrogazdasági feltételek teljesítéséhez kössék az ESZA kifizetéseit. Az EP szerint ez tovább büntetné a tagországokat, pedig pont a vészterhesebb időszakban lenne szükség nagyobb uniós segítségre – mondta a BruxInfónak Göncz Kinga.

Ugyancsak elutasítja a képviselőtestület többsége a teljesítménytartalék javasolt rendszerét, melynek lényege, hogy a jól teljesítő (értsd: fegyelmezett gazdaságpolitikát folytató) országok további uniós forrásokra lennének jogosultak. A parlamenti érvelés szerint „nem azokat az országokat kell dotálni, amelyek egyébként is jók, hanem a kisebb, gyengébb országokat”.

Göncz Kinga EP-képviselő szerint az ESZA-javaslatnak kiemelt magyar jelentősége is van, hiszen ez lesz a fő forrása a romaintegrációs stratégia végrehajtásának is. Szerinte az EP a csütörtökön megszavazott álláspontjával még tovább is ment a Bizottság javaslatán, és a tervezettnél is enyhébb adminisztratív terheket kért a tagállamoktól az uniós források lehívásához.

Az ESZA-rendeletet június közepén az EP oktatási szakbizottsága is elfogadta. Bagó Zoltán, a testület magyar néppárti tagja a közleményében azt írta, a megszavazott módosítások szerint több pénz juthat a következő hét évben az alapból sportcélú projektekre.