Zsidók és magyarok jogait csorbítják Szerbiában

Kedden a szerb kormány elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról, a kárpótlásról, valamint a közvagyonról szóló törvénytervezeteket, illetve az egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvény módosítási tervezeteit.

Božidar Đelić kormányalelnök a hír bejelentésekor reményét fejezte ki, hogy a jogszabályokat az őszi rendes parlamenti ülésen megvitatják és október közepe tájékán már hatályba léphetnek. Szavai szerint mintegy 4 milliárd euró értékű vagyont adnak vissza Szerbia érintett polgárainak.

A vagyon-visszaszármaztatást a kormányalelnök szerint egy külön e célra megalapított ügynökség fogja lebonyolítani, amelyre a becslések szerint 150 ezer ügyirat vár majd. Mint megjegyezte az egy hónapos közvita során felmerült kérdések közül nem fogadták el a csereingatlanok útján történő kárpótlást, ugyanis az által korrupcióra nyílna lehetőség. Leszűkítették azon közintézmények tulajdonába eső telkeket, amelyeket nem származtatnak vissza.

A vagyon-visszaszármaztatási törvénytervezettel kapcsolatban a közvita során a tartományi ombudsmani hivatal is megjegyzéseket tett. Vukašinović Éva, a kisebbségügyi kérdésekkel megbízott tartományi ombudsmanhelyettes a Magyar Szónak nyilatkozott az ügyről: „Amikor átolvassa az ember a törvénytervezetet, akkor az derül ki, hogy nem említi külön a kisebbségeket, hiszen mindenkire egyformán rendelkezik a törvény. De mivel a törvénytervezet az 1945. március 19-e előtt elkobzott vagyon visszaszármaztatását irányozza elő, láthatjuk, hogy ez egy rejtett diszkrimináció, hiszen, mint mondtam, a jelzett dátum előtt történtek legfőképp az elkobzások és ezek elődlegesen a zsidó hitközséget, valamint a magyar kisebbség jogait csorbítják.”