Idehaza az OTP, az FHB és a forint kapcsán Navracsics Tibor által összehívott kerekasztal-beszélgetésre fókuszálunk.

Bombaként robbant a hír pénteken, hogy formába öntötték a magáncsőd intézményét.

A jelentős folyó fizetési mérleg többlettel rendelkező Németország is tagjává vált szerdán annak a tizenhatos országcsoportnak, amelynek esetében makrogazdasági egyensúlyhiányokat azonosított be az Európai Bizottság. Magyarországnál az egy évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan négy indikátornál jelzett a „makroriasztó”, amelyek korrigálására Brüsszel határozott politikai lépéseket vár Budapesttől.

Nem múlik el nap devizahiteles hírek nélkül: sajtóinformációk (Magyar Nemzet, Népszabadság) szerint a Kúria november végén folytathatja egyeztetéseit a témában.

Másfél havi mélypontra gyengült a forint tegnap este, ami nem köthető egy konkrét hírhez vagy eseményhez.

A Multilatinas-jelenség mindeddig kevés figyelmet kapott Európában és Magyarországon. A "latino multik" azonban erősödnek, itt az ideje számolni velük.

Az OTP és az FHB kapcsán érdekes lehet a Kúria mára tervezett döntése a devizahitelek kapcsán. Ezt a politikusok nagyon várják, ám a témában járatosak szerint nagyon nehéz egy egységes döntést hozni az ügyben.

Rontotta Ukrajna eddig is mélyen spekulatív szuverén adósosztályzatait pénteken a Fitch Ratings, egyebek mellett az ukrán gazdaság külső finanszírozási kockázataival indokolva a lépést.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter elveti az államadósság és az adóterhek növelésének még a gondolatát is, és ezt az álláspontot képviseli a koalíciós tárgyalásokon.

Varga Mihály tegnap a költségvetést érintő kérdések tekintetében került napirendre (luxusadó, ÁFA, ingyenes pénzfelvételek), ma reggel pedig a devizahitelek kapcsán nyilatkozott.

Záporoznak a hírek a devizahitelesek mentése kapcsán: a kormányzati és bankszövetségi álláspontok közeledtek ugyan, de még mindig távolinak tűnik a megállapodás.

A Távol-keleti piacok múlt heti öröme is véges lehet a hétvégi kínai makroadatok után.

Kína és az Európai Unió 350 milliárd jüan (45 milliárd euró, 13,27 billió forint) névértékű valutacsere-megállapodást kötött - jelentette pénteken a kínai média, hozzátéve, hogy ezzel Peking nagy lépést tett valutája nemzetközi szerepének növelése érdekében.

Világszinten mennyire számít tömegdesztinációnak Brazília a turisták szemében? Mennyire fontos az idegenforgalmi ágazat a GDP tekintetében jelenleg? Melyek a legújabb tervek az ágazat versenyképességének javítására? Összefoglalónkban megtalálja a válaszokat.