A kétkamarás román parlament együttes ülésen szavaz csütörtökön a Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról.
Romániában azt követően alakult ki politikai válság, hogy a kisebbik koalíciós partner, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) augusztus végén kilépett a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kormányból.
Az ALDE és a PSD nem tudott megegyezni egy közös elnökjelöltről, akit a második mandátumára pályázó Klaus Iohannis államfő ellen indíthatnának a novemberi elnökválasztáson. Ráadásul mindkét párt súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választáson: a PSD a második helyre szorult, és korábbi támogatottsága felére, 22 százalékra esett vissza, az ALDE pedig EP-képviselet nélkül maradt, nem lépte át az ötszázalékos küszöböt.
Bukarestben azonban a PSD továbbra is a parlamenti mandátumok 45 százalékával rendelkezik, nem akar távozni a hatalomból. Dancila az ALDE pártütőivel próbálta feltölteni a kormányt, de a jobboldali államfő valamennyi miniszterjelöltjének kinevezését megtagadta.
Az alkotmány szerint Dancilának meg kellett volna szereznie a parlament felhatalmazását ahhoz, hogy megváltozott politikai összetételű kormánya folytathassa tevékenységét. Mivel a kormányfő nem járult önként a parlament elé, a legitimitását megkérdőjelező ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be ellene.
A Románia újjáépítéséhez sürgősen meneszteni kell a Dancila-kormányt című bizalmatlansági indítványban az ellenzék azt veti a kormány szemére, hogy „felélte” a költségvetési forrásokat ahelyett, hogy beruházásokra és az infrastruktúra fejlesztésére használta volna fel a gazdasági növekedés időszakát, és populista intézkedései kedvéért még adósságba is verte az országot, amit a jövő nemzedékeknek kell visszafizetniük.
A bizalmatlansági indítvány a PSD-kormányt teszi felelőssé a megromlott közbiztonságért, és azzal vádolja a kormánypártot, hogy korrupt politikusai védelmében megpróbálta maga alá gyűrni az igazságszolgáltatást.
Az ellenzék által múlt kedden beterjesztett indítványt 237 képviselő és szenátor írta alá. Elvileg tehát összegyűlhet elegendő voks a kormány menesztéséhez, de csak akkor, ha a szétforgácsolt, jobb- és baloldali pártokból, kisebbségi képviselőkből és a magyar közösség parlamenti képviseletét ellátó RMDSZ-ből álló ellenzéknek gyakorlatilag valamennyi törvényhozóját sikerül mozgósítania a PSD ellen. A szavazás előtti napokban azonban mind a kormánypárt, mind az ellenzék élénk „meggyőző” munkát folytatott annak érdekében, hogy az ingadozó képviselőket és szenátorokat a saját oldalára állítsa, így a csütörtöki voksolás kimenetele továbbra is kétesélyes, egyik tábor sem lehet biztos a győzelmében.
Ilyen előzmények mellett az is ritkaságszámba megy, hogy az ellenzéknek most valós esélye van a kormány leváltására. A Dancila-kormány bukását valószínűsíti, hogy az ellenzék a múlt héten meg tudta hiúsítani a PSD tervét, hogy a törvényhozók szombaton szavazzanak a bizalmatlansági indítványról, amikor is rendes körülmények között a képviselők és szenátorok többsége nem tartózkodik a fővárosban.
Ha a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, az államfőnek kell majd – a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetést követően – új miniszterelnök-jelöltet megbíznia kormányalakítással. Klaus Iohannis már jelezte, hogy „alig várja a PSD-kormány bukását”, saját volt pártját, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Pártot (PNL) pedig arra figyelmeztette, hogy készüljön a kormányzásra.
Egy PNL-kormány beiktatását azonban nem biztos, hogy hajlandó lenne megszavazni a – Dancila-kabinet megbuktatását egyébként támogató – Victor Ponta volt miniszterelnök vezette Pro Romania párt. Ponta inkább egy baloldali kormánytöbbséget szeretne a „Dancila utáni PSD-vel” és az ALDE-val.
A közvélemény-kutatások szerint megerősödött jobbközép pártok inkább előrehozott választásokat szeretnének, abban a reményben, hogy a baloldali pártok és az RMDSZ segítsége nélkül is többségük lesz a parlamentben, de a törvényhozást csak akkor lehet feloszlatni, ha két egymást követő alkalommal megtagadja, hogy bizalmat szavazzon az államfő miniszterelnök-jelöltjének. Arra még nem volt példa Romániában, hogy a törvényhozók ily módon megszavazzák saját mandátumuk lerövidítését.
Emiatt elhúzódó politikai válságra lehet számítani, és az országnak aligha lesz teljes jogú kormánya a novemberi elnökválasztás előtt.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI