2018-ban a világ trópusi erdeiből 12 millió hektárnyi fát vágtak ki, amely harminc futballpályának felel meg. Bár ez az előző két évhez képest némi csökkenést mutat, még mindig a negyedik legnagyobb érték a 2011 óta kezdődött nagyarányú fakivágások tekintetében.
Különösen aggasztó az elsődleges erdőterületek fogyatkozása. 2018-ban ezen régebbi, érintetlen faállományok egy Belgium nagyságú területről tűntek el. A Global Forest Watch jelentése átfogó képet mutat arról, mi zajlik a világ trópusi erdőkkel sűrűn borított területein Dél-Amerikától Nyugat-és Közép-Afrikán keresztül Indonéziáig.
Az Amazonas medencéjének erdői 20 millió embernek adnak otthont, közöttük több tucat törzs is lakik izolált körülmények között. Amellett, hogy ételt és lakhelyet biztosít az itt élőknek, az erdők a széndioxid raktározása miatt kulcsfontosságúak a globális klímaváltozás szabályozásában.
Több millió hektárnyi erdőterületet veszett oda az elmúlt évtizedekben kereskedelmi és mezőgazdasági érdekek miatt. A 2018-as értékek némi csökkenést mutatnak a megelőző két évhez képest, de hozzátartozik, hogy akkor nagy területek lettek erdőtűz áldozatai.
2018-ban a legnagyobb erdőirtás Brazíliában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Indonéziában történt.
„A már második éve tartó csökkenés akár ünneplésre is adhatna okot a 2016-os rekordmértékű erdőirtáshoz képest”- mondta Frances Seymour, a World Resources Institute alkalmazottja.
„De ha visszatekintünk az elmúlt 18 évre, tisztán látszik, hogy a tendencia még mindig növekedést mutat. Még a közelében sem vagyunk, hogy megnyerjük a harcot.”
- Mik az elsődleges erdők és miért olyan fontosak?
„Minden egyes elvesztett hektár erdőterülettel egy lépéssel közelebb kerülünk az előrevetített klímaváltozás ijesztő forgatókönyveihez.” – mondta Frances Seymour.
Csak az Amazonas vidéke érintett?
Ez nem csak az Amazonról szól sajnos. 2002-ben Brazília és Indonézia volt felelős a világ trópusi erdőirtásainak 71%-áért, 2018-ban ez a két ország már csak az irtások 46%-áért felelős.
A Kongói Demokratikus Köztársaság irtja ma második legnagyobb mértékben a trópusi erdőit, miközben Kolumbia, Bolívia és Peru is növekedést könyvelhetett el. Kolumbia folytatta a 2016-ban kezdődött drasztikus erdőirtást. Ez összefügg az országban lezajlott megbékélési folyamattal, ahol az egykor a FARC gerillák által birtokolt amazoni területeket fejlesztésekre vonták be. Madagaszkár 2018-ban elveszítette elsődleges erdeinek 2%-át, ezzel megelőzött minden más trópusi országot.
„Sok esetben egy erdőterület elvesztése emberi áldozatokkal is jár, mert minden évben több száz embert ölnek meg azért, mert próbálja megállítani az értékes erdőt kisajátító, kereskedelmi érdekek által motivált bányászokat, fakitermelőket, farmereket. Ezekre a számokra reagálni sürgős és megkérdőjelezhetetlen erkölcsi kötelesség.”
Mi a helyzet Nyugat-Afrikában?
Nyugat-Afrikában Ghána és Elefántcsontpart mutatta a legnagyobb mértékű elsődleges erdőirtást. Ghána tetemes, 60%-os növekedést, míg Elefántcsontpart 26%-os növekedést mutatott a tavalyi évben. Ennek az elsődleges oka – különösen Ghánában – a kisüzemű aranybányászat. Emellett a kakaótermesztés is bővült. Az erdőirtás ellen kampányolók aggódnak, hogy annak ellenére növekszik az érték, hogy 2017-ben a vezető kakaó és csokoládégyárak ígéretet tettek az ellátási láncon belüli erdőirtás leállítására.
Van valami jó hír is?
Meglepő módon igen. Indonézia 2018-ban sikeresen csökkentette 40%-kal az erdő veszteségeket, 2003 óta a legjobb értéket produkálta. A csökkenés számos tényezőre vezethető vissza. Többek között az elmúlt két esős év csökkentette az erdőtűz veszélyét, de a kormányzati lépések is fontos szerepet játszottak. A védett területeken erőteljesen csökkent az erdőirtás. Egyúttal a Norvégiával kötött megállapodás, miszerint kompenzálják az országot a fák kivágásából eredő széndioxid kibocsátás csökkentéséért cserébe, szintén befolyásolta az eredményt.
„A büntetőjogi következmények szigorítása is mutatja, hogy komolyan vesszük a helyzetet.” – mondta Dr Belinda Margono, az Indonéz Környezet és Erdőgazdálkodási Minisztériumtól. Az országban az új intézkedések nyomán már számos vállalatot megbüntettek vagy levelet kaptak a kormánytól”.
Milyen hatása lesz az új politikának Brazíliában?
A szakértők szerint túl korai megmondani, hogy a Jair Bolsonaro elnök által a környezetvédelmi törvényekben bevezetett változtatásoknak milyen eredménye lesz – az előzetes jelek azonban aggasztóak. A kampányígéretek alapján Bolosonaro ki akarja vezetni Brazíliát a párizsi klímaegyezményből és az Amazonas esőerdő gazdasági kizsákmányolását támogatja, nem pedig a környezetvédelmet.
A Global Forest Watch kiemeli, hogy 2018-ban számos elsődleges erdőt őshonos területeken belül vagy annak közelében irtottak. A világ utolsó érintetlen törzseinek otthont adó Ituna Itata védett terület 4000 hektárnyi illegális erdőpusztítással volt érintett.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: BBC / Kitekintő