Kitekintő.hu

A válság és a gyűlölet ellenére borítékolhatja győzelmét a venezuelai elnök

epa06494643 Venezuelan President Nicolas Maduro speaks during an event with the officialist coalition Gran Polo Patriotico (GPP) in Caracas, Venezuela, 03 February 2018. Maduro demanded the National Electoral Council (CNE) set a date for the presidential election, which will have to take place before May as decreed by the Constituent Assembly. EPA/MIGUEL GUTIERREZ

Nicolás Maduro venezuelai elnök szinte biztos lehet győzelmében a vasárnapi elnökválasztáson, mert nincs fajsúlyos ellenfele, és az ellenzék bojkottálja a választást, pedig a gazdaságilag romokban heverő és elszigetelt ország nélkülöző lakosságának 75 százaléka nem ért egyet azzal, ahogy az országot vezeti.

A Maduro befolyása alatt álló alkotmányozó nemzetgyűlés január végén rendelte el az eredetileg decemberben esedékes elnökválasztás előre hozatalát, nyilvánvalóan azért, hogy az elnök biztosíthassa hatalmának fennmaradását. Madurónak két ellenfele van, de a legfrissebb felmérések szerint támogatottságuk – ami legfeljebb proteszt-szavazatokat jelent – messze elmarad az övétől.

A választás kitűzésekor az ellenzék közös jelöltet akart indítani, aki felvehette volna a versenyt Maduróval, de a kormány befolyása alatt álló legfelsőbb bíróság kizárta a fő ellenzéki koalíciót (Demokratikus Egység Platformja, MUD) az elnökválasztásra való regisztrációból, mondván, hogy egyik jelölt sem kötődhet több párthoz. Maduro bírálói elítélték a bíróság döntését, annak újabb bizonyítékát látják benne, hogy a választási folyamat tele van igazságtalanságokkal.

Május elején a MUD az elnökválasztástól való távolmaradásra szólította fel a szavazópolgárokat – akiknek száma valamivel több mint 20 millió -, és arra kérte az elnök minden kihívóját, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. Ennek ellenére jelölt maradt Henri Falcon 56 éves nyugalmazott katonatiszt és a 48 éves Javier Bertucci protestáns lelkész, üzletember. Henry Ramos Allup volt parlamenti elnök, a MUD egyik vezetője azt mondta: nagyarányú távolmaradás várható a választáson – ez elérheti akár a 60 százalékot is.

Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi parlamenti választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, tavaly augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el.

Elemzők becslése szerint Maduro elődjének és mentorának, a 2013-ban elhunyt Hugo Cháveznek 1999-es hatalomra kerülése óta 3-4 millió venezuelai emigrált, a legtöbben a szomszédos Kolumbiába.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Latin-Amerika nagy része is bírálta az általában decemberben megrendezett elnökválasztás előre hozatalát májusra, és azt, hogy nem átláthatók az előkészületek, nem biztosított a szabad választás.

Egyébként annak ellenére, hogy előre hozták a választást, az új elnök mandátuma majd csak jövő januárban kezdődik el.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/AFP

Exit mobile version