Az alkotmányozó nemzetgyűlés átvette a hatalmat Venezuelában

Törvényalkotói hatáskörökkel ruházta fel magát pénteken egyhangúlag elfogadott határozatával a Nicolás Maduro venezuelai elnök által nemrégiben létrehozott alkotmányozó nemzetgyűlés.

Eddig törvényeket kizárólag a kongresszus hozhatott, amelyben a 2015. decemberi választás óta az ellenzék képviselői vannak többségben. “Az alkotmányozó nemzetgyűlés magára vette a törvényhozói hatásköröket a béke, a társadalmi, a gazdasági, a pénzügyi rendszer és a venezuelaiak emberi jogainak védelme érdekében” – áll a testület Twitter-oldalán.

A helyi lapokban olyan vélemények jelentek meg, hogy ezzel tulajdonképpen feloszlatták a parlamentet, de Delcy Rodriguez az alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke közölte, hogy ez nem történt meg.

Venezuelában az ellenzék bojkottja mellett július végén választották meg az 545 tagú alkotmányozó nemzetgyűlést, amely létrejötte Maduro szerint egyedüli remény lehet a béke helyreállítására a válság sújtotta országban. Az ellenzék szerint ugyanakkor a népszerűtlen Maduro az új alkotmány megírásával megbízott testület révén akarja megőrizni elnöki hatalmát.

Az Egyesült Államok “az egész félteke demokráciájára mért csapásnak” nevezte az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztását és büntetőintézkedéseket léptett életbe Venezuela ellen.

A pénteki döntés a gyakorlatban nem sokat változtat a kialakult helyzeten a Reuters brit hírügynökség szerint. A szocialista többségű legfelsőbb bíróság megnyirbálta a kongresszus hatásköreit, és 2016 óta minden általa elfogadott törvényt megvétózott. A Reuters szerint a pénteki döntés úgy értelmezhető, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés inkább az ellenzék befolyását hivatott csökkenteni, mintsem az alkotmányt módosítani, ami a hivatalos feladata lenne.

A kongresszusi képviselőket meghívták a nemzetgyűlés pénteki ülésére, de a törvényhozás vezetői nem fogadták el a meghívást. “A kongresszus az alkotmánynak és a népnek engedelmeskedik. Nem ismerjük el az alkotmányozó nemzetgyűlést, még kevésbé vetjük magunkat alá az akaratának” – írta Twitter-üzenetében Freddy Guevara kongresszusi alelnök, ellenzéki politikus.

A Reuters idézett péntek este egy név nélkül nyilatkozó magas beosztású mexikói kormányilletékest, aki szerint Luis Videgaray mexikói külügyminiszter Havannába utazott, hogy rávegye Kubát – Venezuela egyik legfőbb szövetségesét -, hogy segítsen a venezuelai válság rendezésében. Videgeray nem üres kézzel ment oda: a brit hírügynökségnek betekintése volt egy dokumentumba, amelyből kiderül, Mexikó elfogadta Kuba kérését, hogy jó szándékú gesztus gyanánt a Bancomext mexikói állami bank harmincról ötvenhat millió euróra növelje a szigetországnak nyújtott hitelkeretet, amelyből Kuba fedezi a kulcsfontosságú termékek importját.

A leváltott főügyész korrupcióval vádolja a kormányt

Az augusztus elején leváltott venezuelai főügyész azzal vádolja a kormányzatot, hogy egy óriási korrupciós ügy fedezése céljából távolították el a munkájából. Luisa Ortega erről helyi idő szerint még pénteken tájékoztatta a latin-amerikai ügyészek Mexikóban ülésező kongresszusát.

Az úgynevezett Odebrecht-ügyben a térség 12 országában folyik nyomozás. A brazil építőipari cég 2016-ban elismerte, hogy 788 millió dollárt fizetett ki a döntéshozó politikusok megvesztegetésére, hogy állami megrendeléseket ítéljenek oda neki.

“Ez a legnagyobb korrupciós ügy a térségben, és ez nagyon nyugtalanítja az érintetteket, mert tudják, hogy birtokunkban van az információ minden lebonyolított műveletről, az összegekről, és azokról, akik meggazdagodtak” – mondta Ortega, aki a leváltása után külföldre menekült, és jelenleg Kolumbiában tartózkodik. “A vizsgálat kiterjed Nicolás Maduro (venezuelai elnök) úrra és a környezetére” – állította a volt főügyész, aki hosszú időn át támogatta a baloldali elnököt és kormányát, de az év elején szembefordult vele.

Ortega figyelmeztetett, hogy az igazságügyi szervekhez eljuttatott, a korrupciót bizonyító információt meg fogják semmisíteni, és a forrás ellen járnak majd el. “Venezuelában súlyos válság van, amelynek az oka a kormányzat, amely nem demokrata, és elvonta a közintézmények függetlenségét, mert azt veszélyesnek tartja a hatalmára” – mondta.

Forrás: MTI/Reuters/TASZSZ/EFE

Felkapott hírek

Friss hírek