Theresa May brit miniszterelnök szerint a történelemben még nem volt példa orosz hírszerzőtisztek olyan mértékű kollektív kiutasítására, mint amilyet Nagy-Britannia szövetségesei hétfőn bejelentettek, válaszul az angliai Salisbury városában március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérletre, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal volt.
May a londoni alsóház képviselőinek tartott hétfő délutáni tájékoztatóján elmondta: eddig 18 ország – köztük 15 EU-tagállam, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Ukrajna – összesen több mint száz orosz hírszerző kiutasításáról döntött.
Nem sokkal később ehhez Spanyolország, Albánia és Norvégia is csatlakozott: Spanyolország 2, Albánia szintén 2, Norvégia pedig 1 orosz diplomata kiutasításáról döntött. A portugál kormány viszont közölte, hogy tudomásul veszi az orosz diplomaták kiutasítására vonatkozó döntéseket, Lisszabon azonban nem jelent be ilyen intézkedést.
A hágai orosz nagykövetség épülete 2018. március 26-án. Hollandia 14 másik uniós tagállammal együtt aznap jelentette be, hogy orosz diplomatákat utasít ki Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen Nagy-Britanniában elkövetett mérgezés miatt. (EPA/ROBIN VAN LONKHUIJSEN)
A brit kormányfő szerint a nemzetközi közösség Nagy-Britanniával szolidaritást vállalva azt az üzenetet küldte Moszkvának, hogy nem fogja eltűrni az értékrendje aláásására és a nemzetközi jog megsértésére tett ismételt orosz kísérleteket.
Theresa May elmondta: a múlt heti EU-csúcson ismertette a résztvevőkkel, hogy a brit kormány mely okokból tartja felelősnek Oroszországot a volt orosz kettős ügynök és lánya elleni „meggondolatlan, arcátlan” gyilkossági kísérletért. A brit értékeléssel mindegyik EU-vezető egyetértett, és ennek eredményeként az Európai Tanács nyilatkozata is módosult, leszögezve: az állam- és kormányfők testülete egyetért az Egyesült Királyság kormányának azon megítélésével, hogy a mérgezéses incidensért nagy valószínűséggel Oroszországot terheli a felelősség, és a Salisburyben történtekre nincs hihető egyéb magyarázat – mondta hétfői alsóházi beszámolójában a brit miniszterelnök.
Hozzátette: az Európai Unió és a NATO megalakulása óta most fordult elő első ízben európai területen idegméreg támadó célú használata. Theresa May szerint ez a vegyi fegyverekre vonatkozó konvenció nyílt megsértése, és mivel erő törvénysértő használatáról van szó, az ENSZ Alapokmányával is egyértelműen ellentétes. A brit kormányfő szerint az európai országok lépéseket tesznek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris jellegű kockázatokkal, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességük erősítésére.
Moszkva határozottan tiltakozik diplomatái kutasítása miatt
Határozott tiltakozását fejezi ki Oroszország amiatt, hogy egy sor EU- és NATO-tagállamból orosz diplomatákat utasítottak ki – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca, amely a Kremlhez hasonlóan szimmetrikus ellenlépéseket helyezett kilátásba.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Kreml sajnálkozását fejezte ki a kiutasítások miatt és megismételte, hogy Oroszországnak nincsen köze a Szkripal-ügyhöz. Megerősítette, hogy válaszában Moszkva a kölcsönösség elvét fogja követni.
Mint mondta, alapvetően az orosz külügyminisztérium fogja elemezni a kialakult helyzetet, amely ezt követően tesz majd az ellenlépésekre vonatkozó javaslatot az elnöknek. Újságírói kérdésekre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a kiutasításban – amely szerinte nem példa nélkül álló – nem annak a tömeges, hanem a hibás, megalapozatlan mivolta a lényeges. A Kreml szóvivője idő előttinek ítélte meg, hogy arról nyilatkozzon, hogyan befolyásolhatják a kiutasítások az orosz-amerikai csúcstalálkozó esélyét.
Az orosz külügyminisztérium állásfoglalása szerint „magától értetődik”, hogy az országcsoport „barátságtalan” lépése nem „múlik el nyomtalanul” és arra Moszkva reagálni fog. Dokumentumában a tárca úgy fogalmazott, hogy a Szkripal-üggyel kapcsolatban Nagy-Britanniához hasonlóan annak szövetségesei sem rendelkeznek objektív adatokkal, így ezek az országok az euroatlanti szolidaritás elvét „a józan ész, a civilizált nemzetközi párbeszéd normáinak és a nemzetközi jog elveinek kárára” követelik.
A kommüniké kifogásolta, hogy a nyugati országok lépése nem szolgálja a március 4-i salisbury-i incidens okainak és felelőseinek felderítését. A Londonnal való szolidaritás „provokatív” gesztusát a „helyzet eszkalálódását célzó konfrontatív vonal” folytatásaként értékelte.
A helyzet tovább mérgezi az amerikai-orosz kapcsolatokat
Oroszország támadása akadálya a jobb amerikai-orosz viszonynak – hangoztatta a Fehér Ház szóvivője szokásos napi sajtótájékoztatóján hétfőn a Szkripal-ügyre utalva. Raj Shah úgy fogalmazott, hogy Washington ugyan törekedne a jobb kapcsolatok kiépítésére Moszkvával, ám az olyan cselekedetek, mint a volt orosz-brit kettős ügynök elleni nagy-britanniai gyilkossági kísérlet, megakadályozzák ezt.
„Viszonyunk Oroszországgal az orosz kormánytól, illetve Vlagyimir Putyin elnöktől függ” – jelentette ki a szóvivő.
Kérdésre válaszolva többször is kitért arra, hogy Donald Trump elnök együttműködésre épülő kapcsolatokat akarna Moszkvával, de hangoztatta, hogy egyes orosz lépések ezt néha megakadályozzák. A Szergej Szkripal elleni gyilkossági kísérletet Shah „arcátlannal és felelőtlennek”nevezte, de hozzátette, hogy nem minősítené „háborús cselekedetnek”.
A szóvivő nem zárta ki további szankciók lehetőségét Oroszországgal szemben.
Forrás: MTI/Reuters/dpa/Kitekintő