Egy friss tanulmány szerint a Föld éghajlatát szabályozó távoli ökoszisztémák szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, mint korábban gondolták: a brazíliai esőerdő felégetése például hozzájárulhat a Himalájában és az Antarktiszon található gleccserek olvadásához.
A Nature Climate Change című szakfolyóiratban januárban megjelent tanulmány szerint a tudósok új légköri útvonalat fedeztek fel, amely az amazóniai esőerdőből indul, végigfut az Atlanti-óceán déli részén, majd Kelet-Afrikán és a Közel-Keleten át egészen Közép-Ázsiáig tart. Ez a kapcsolat – amely mintegy 20 000 kilométeren keresztül húzódik a Földön – azt jelenti, hogy amikor az esőerdő felmelegszik, a Tibeti-fennsík szintén felmelegszik, míg minél több eső esik az Amazonas-medencében, annál kevesebb esik Tibetben.
A tanulmány az elsők között vizsgálja az olyan ökoszisztémák közötti kölcsönhatást, amelyeknél fennáll annak a veszélye, hogy elérik azt az éghajlati fordulópontot, amely visszafordíthatatlanul átalakítja őket. Ennél is fontosabb, hogy az újonnan felfedezett útvonal rávilágít: az egyik ökoszisztéma összeomlása a többit is destabilizálhatja, ami bolygószintű események sorozatához vezethet.
A tudósok még csak most kezdik vizsgálni a bolygó éghajlati rendszerének távoli összetevői közötti kapcsolatokat. Ez a tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a globális felmelegedés teljes hatását, amelyet az üvegházhatású gázok kibocsátása okoz és amely következtében már most is emelkedik a tengerszint, továbbá amely minden kontinensen egyre súlyosabb áradásokat, szárazságot és erdőtüzeket okoz.
A világ legnagyobb esőerdejében, a szárazföldi fajok negyedének otthont adó Amazonas-medencében tavaly az erdőirtás 15 éve nem látott szintre gyorsult. Az esőerdő délkeleti része, amely létfontosságú szerepet játszik a bolygót felmelegítő szén-dioxid légkörből való elnyelésében, a száraz időszakban a szén-dioxid-kibocsátás nettó forrásává vált – állapította meg egy 2021-es tanulmány. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legutóbbi jelentése szerint megnőtt a valószínűsége annak, hogy az amazóniai esőerdő átlépi a fent említett fordulópontot. A kérdés most az, hogy ez mit jelenthet a Himalája, a világ egyik legnagyobb édesvíz-tartaléka számára, ahol már most is példátlan mértékű gleccserolvadás zajlik.
Forrás: Bloomberg