Oroszország szerint a NATO-nak kell megtennie az első lépést a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak kedden Moszkvában.
„Igen, ebből indulunk ki, mert mi sohasem kezdeményeztük kapcsolataink romlását sem a NATO-val, sem az EU-val” – hangoztatta Lavrov arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon orosz megítélés szerint az észak-atlanti szövetségnek kellene-e az első lépést megtennie a kapcsolatok rendbehozása érdekében.
Lavrov szerint Moszkva és a NATO viszonya akkor kezdett megromlani, amikor Miheil Szaakasvili akkori georgiai elnök 2008-ban „kiadta a bűnös parancsot” Chinvali (Dél-Oszétia székvárosa) megtámadására. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Oroszország az orosz-NATO-tanács összehívását kezdeményezte akkor a helyzet megvitatására, de az akkori amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice ezt kategorikusan elutasította, noha a testületnek az alapszabálya értelmében „bármilyen időjárás esetén” működnie kellett volna.
A Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását és Moszkva délkelet-ukrajnai válságba történő beavatkozását követően a NATO 2015-ben és 2018-ban is csökkentette az orosz képviselet létszámát.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az orosz NATO-képviselet működésének felfüggesztése jogi formába öntötte a de facto kialakult állapotokat. „Lényegében semmilyen kapcsolat nem volt, nem volt párbeszéd” – fogalmazott.
Kifogásolta, hogy a NATO deklarálta: Oroszország feltartóztatására törekszik, „és ezeket a szavakat konkrét tettekkel erősítette meg”. A szóvivő szerint az „utolsó csepp” a Brüsszelben szolgálatot teljesítő orosz diplomaták kiutasítása volt, ami „szükségessé és visszafordíthatatlanná tette a folyamatot, melynek során a de facto állapot de jure állapottá változik”.
Peszkov szerint Oroszország a döntéstől nem szenvedett kárt, és szükség esetén a brüsszeli orosz nagykövet válaszolni tud majd az összes felmerülő kérdésre.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI