Kitekintő.hu

Erdogan pártja elveszti a nagyvárosokat a török helyhatósági választáson

Az ankarai főpolgármesteri szék után az isztambulit is elveszíteni látszik a török Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi helyhatósági választások eredményeként.

Az Anadolu török állami hírügynökség által 99,81 százalékos feldolgozottságánál hétfőn közzétett adatok szerint a rendkívül szoros versenyben az ellenzéki jelölt került az élre. Az AKP-s induló, Binali Yildirim jelenleg a szavazatok 48,51, míg a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu már a 48,79 százalékát tudhatja magáénak.

A másik kulcsfontosságú városban, Ankarában az ellenzéki CHP színeiben induló Mansur Yavas továbbra is biztosan vezet, 50,90 százalékon áll, míg az AKP-s Mehmet Özhaseki a szavazatok 47,10 százalékát szerezte meg eddig. Úgy tűnik, hogy az AKP másfél évtized után elveszíti a fővárosi főpolgármesteri széket.

A harmadik legnépesebb város, a nyugat-törökországi Izmir vezetése hagyományosan kemalista. A CHP jelöltje, Mustafa Tunc Soyer a voksok 58,06 százalékát birtokolja, és jelentős az előnye a kormánypárti Nihat Zeybekcivel szemben, akinek 38,67 százaléknyi szavazata van.

A helyhatósági választás eredményét a közvélekedés fokozott jelentőségűnek tartja, miután ez az első megmérettetés a tavaly júniusi elnök- és parlamenti választás, majd a végrehajtó elnöki rendszer júliusi életbe lépése óta.

Isztambul, 2019. április 1.
Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezetője nyilatkozatot tesz a helyhatósági választások napján, 2019. március 31-én.
MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz

Az utóbbi mintegy 12 órában az Anadolu állami hírügynökség eredményre vonatkozó adatszolgáltatása szünetelt. Vasárnap késő éjszaka a hírügynökség röviden azt jelentette, hogy nem érkezik „a helyszínről” adat a rendszerébe. Hozzátették: mihelyt újabb adatok érkeznek, folytatják az eredmények ismertetését.

Az akkori állás szerint Isztambulban még Binali Yildirim állt az élen, aki késő éjszaka be is jelentette győzelmét. Eltérő adatokra hivatkozva később Ekrem Imamoglu is nyertesnek nyilvánította magát, amit a hajnali órákban meg is ismételt.

A török Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Sadi Güven hétfőn a török sajtónak azt mondta, hogy az Anadolu török állami hírügynökség nem a testülettől kapta a részeredményeket.

A következő választás előreláthatólag 2023-ban lesz Törökországban, akkor az államfő személyéről és a parlament összetételéről döntenek a szavazók.

Esik a líra

Jelentősen gyengült a török líra, értékének 2,5 százalékát veszítette el a dollárral szemben hétfőn, miután a helyhatósági választásokon az AKP elvesztette az ankarai főpolgármesteri tisztséget, és Isztambulban az ellenzéki jelölt áll nyerésre.

A dollár pénteken 5,5550 török lírán zárt, de hétfőn kora délelőtt 5,6780 török lírán forgott, eddigi napi csúcsán pedig 5,710 török lírát ért. Dél körül nagyjából 1 százalékos pluszban, 5,59-5,60 líra körül mozgott az árfolyama.

A török líra a tavalyi devizaválságban majdnem 30 százalékkal gyengült a dollárhoz képest. E bizalmi válság megismétlődéseként az utóbbi hat kereskedési nap során vadul kilengett az árfolyama, miközben a kormány és a jegybank szükségmegoldásként egy sor támogató intézkedést tett. Ugyanakkor jelentősen csökkentek a részvényárfolyamok, nőttek a kötvényhozamok.

A választók döntését nagyban befolyásolta, hogy a gazdaság a tavalyi év második felében recesszióba került. A tavalyi utolsó negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a hazai össztermék (GDP) az előző negyedévhez képest, éves összevetésben pedig 3 százalékkal zsugorodott. A tavalyi év egészében 2,6 százalékra lassult a gazdasági növekedés a 2017. évi 7,4 százalékról, részben a magas infláció, a líra gyengülése és a magas kamatok következményeként.

Forrás: MTI/Reuters

Exit mobile version