Az európai országok egy csoportja minden alkalommal kényelmetlenül érzi magát, amikor Franciaország olyan ötletekkel áll elő, amelyek elmélyítenék a kapcsolatot az euróövezeti országok között.
Az úgynevezett „Hanza-szövetség” – amely a kereskedővárosok konföderációjáról kapta a nevét, és amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században – név szerint Hollandiát, Finnországot, Dániát és Lettországot jelenti. Ez a négy állam körülbelül egy éve Franciaország minden olyan erőfeszítését megkérdőjelezi, amely az eurózóna gazdasági uniójának erősítésére irányul, beleértve a közös költségvetés kidolgozását.
A csoport ugyanis úgy véli, hogy minden kormánynak saját költségvetési kötelezettségeit figyelembe véve kellene tennie a dolgát – és ezáltal csökkentenék az euróövezeti erőfeszítéseket a 19 ország közötti integráció további elmélyítése érdekében.
„Határozottan támogatjuk az eurózóna reformját, a kérdés csak az, hogy milyen reform lesz ez. Nem csak arról van szó, hogy akarjuk-e vagy sem. Ez egy sokkal bonyolultabb kérdéskör: fontos megvizsgálni, hogy milyen célra, hogyan, és ki fizet, ki dönt, valamint egyáltalán van-e értelme a gyakorlatban” – fogalmazott egy neve elhallgatását kérő holland tisztviselő.
A véleménykülönbségek az euróövezeti előrelépésről természetesen nem számítanak új dolognak, azonban most úgy tűnik, a vita új szintre lépett. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter ugyanis nemrégiben nyilvánosan kijelentette, hogy Párizs rendkívül csalódott a csoport hozzáállása miatt.
„Képzeljük el, hogy Franciaország a déli országokkal próbál klubot alakítani: Portugáliával, Olaszországgal és Spanyolországgal. Ez esetben mi lenne a többi tagállam reakciója? Gondolják, hogy pozitív lenne? Gondolják, hogy ez javítaná Európa helyzetét?” – fejtette ki Le Maire a Financial Times-nak, utalva a Hanza-szövetségre. „Nem vagyok megelégedve azzal az ötlettel, hogy új köröket, új klubokat, új ligákat hozzunk létre Európában” – tette hozzá.
A francia pénzügyminiszter azután tette keserű megjegyzéseit, hogy megbeszélést folytatott holland hivatali partnerével, Wopke Hoekstrával, akit gyakran a Hanza-szövetség vezetőjeként emlegetnek.
Az eurövezet jövőbeni, elméletileg 2021-től felállítandó költségvetése a nagyobb, közös EU-s büdzsének lenne a része, azonban Berlin és Párizs egyelőre nem nevezett meg erre konkrét összeget, tehát azt sem tudni, hogy az egyes kormányoknak mekkora összeget kellene erre elkülönítenie. A reform a stabilizációt szolgálná gazdasági sokkhatások idején, emellett célja a közös fizetőeszközt használó országok közötti konvergencia növelése.
Áttörés jöhet az euróövezet reformjában
Bruno Le Maire francia és Olaf Scholz német pénzügyminiszter közös sajtótájékoztatót tartanak az euróövezeti tagországok pénzügyminisztereinek tanácsülésén 2018. november 19-én Brüsszelben. (EPA/JULIEN WARNAND)
Kísérlet a francia-német tengely ellensúlyozására
„A Hanza-szövetség olyan országok csoportja, amely ellensúlyt próbál teremteni a francia-német tengellyel szemben, egy normális lépés, amit egy kisebb ország önmagában aligha tudna véghezvinni” – mondta Carsten Brzeski, az ING vezető közgazdásza a CNBC-nek.
„A csoport közös nevezője, hogy nincs szükség a monetáris unió további reformjára (…) Ez egy olyan megközelítés, amelyet – nem mellesleg – számos berlini politikus örömmel fogad. Ez ugyanis lehetővé teszi a német kormány számára a francia javaslatok elfogadását, ugyanakkor elegendő ellenállást biztosít ahhoz, hogy ne valósulhasson meg” – magyarázta Brzeski.
Ricardo Garcia, a UBS vezető euroövezeti közgazdásza elmondta, hogy a jelenlegi keretrendszer valószínűleg nem fog jelentősen megváltozni, vagyis ha bekövetkezik egy újabb válság, akkor az eurózónának vagy jelenlegi mechanizmusokkal kell megoldania azt, vagy újakat kell létrehoznia.
Az euróövezeti reformot a decemberi EU-csúcson tervezik megvitatni.
Forrás: CNBC / Kitekintő