A fősodorbeli médiában való nagyobb megjelenési lehetőséget követelt a török ellenzéki pártok és jelöltjeik számára Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltje vasárnap, másfél hónappal a júniusban esedékes, előrehozott elnök- és parlamenti választások előtt.
Ince egyebek közt nehezményezte, hogy a CHP gyűléseit egyáltalán nem közvetítik a török televíziós csatornák, miközben a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) még a tartományi szintű gyűléseit is élőben sugározzák. Az ellenzéki elnökjelölt szerint „médiaembargót” vezettek be az ellenzéki pártokkal szemben Recep Tayyip Erdogan török elnök utasítására, aki egyben a kormányzó AKP vezetője is.
Az ellenzéki elnökjelölt közölte azt is, hogy amennyiben a „Palota” által elrendelt embargó folytatódik, pártja a tévécsatornák épülete előtt fog nagygyűléseket tartani. Ince a Palota szó alatt Erdogan elnök mintegy 1000 szobás elnöki rezidenciáját értette, amelynek megépítését számos botrány és ellentmondás övezte. Az ellenzéki elnökjelölt korábban ígéretet tett: ha nyer az elnökválasztáson, eladja Erdogan hivalkodó elnöki palotáját.
Incének az ellenzéki sajtószereplések korlátozására vonatkozó állítását egyelőre sem az elnöki hivatal, sem az AKP nem kommentálta. A Reuters brit hírügynökség szerint a török média Erdogan és miniszterei megnyilvánulásaival van tele, az államfőnek naponta 2-3 beszédét sugározza az összes nagyobb csatorna.
A CHP, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) és a Meral Aksener volt belügyminiszter vezette Jó Párt (Iyi Parti) ritkán vagy egyáltalán nem szerepelnek a fő török televíziókban. A HDP pénteken jelentette be, hogy a párt korábbi társelnökét, Selahattin Demirtast választotta elnökjelöltnek. A jelölést a párt közvetítette az interneten, ugyanis a főbb török műsorszórók figyelmen kívül hagyták a politikai eseményt.
- Kapcsolódó cikkeink:
Az iszlamista gyökerű AKP 2002-es hatalomra kerülése óta sorra nyerte a választásokat, a pártot vezető Erdogan pedig a török politika megkerülhetetlen figurájává vált. Az országot 16 éve igazgató Erdogan április végén jelentette be, hogy 2019 novembere helyett idén júniusban tartják meg a következő elnök- és parlamenti választást.
Szakértők szerint Erdogan azért hozatta előre a választásokat, hogy mielőbb gyakorolhassa a tavalyi alkotmányos népszavazással megszerzett, kiszélesített elnöki jogköröket – amelyek értelmében ő lesz a végrehajtó hatalom feje -, és megelőzhesse, hogy az AKP szavazókat veszítsen az újonnan megjelenő politikai mozgalmak miatt.
Demirtas azt nehezményezte, hogy a választásokat ráadásul a lassan két éve érvényben lévő rendkívüli állapot alatt fogják megtartani, ami – szerinte – lehetetlenné teszi azt, hogy a voksolást tisztességes úton folytassák le.
Kapcsolódó cikkünk: A közelgő választásokhoz hasonlót még nem látott Törökország
Forrás: MTI/Reuters