Bosznia-Hercegovina nyílt kijáratot akar az Adriai-tengerre: az ország parlamentje nemrég úgy határozott, minden munkálatot le kell állítania a szomszédos Horvátországnak a délkelet-adriai Peljesac-híd építésével kapcsolatban, míg Zágráb azt állítja, Szarajevó nem gátolhatja meg a projekt kivitelezését.
A vita évek óta húzódik a két ország között. Bosznia-Hercegovinának közel 24 kilométer hosszú tengerpartja van a Peljesac-félszigettel szemben, és mellette két szárazföldi határátkelője Horvátországgal.
Szarajevó azt szeretné elérni, hogy a hat kilométer hosszú és 1,2 kilométer széles Neumi-öbölből nyílt kijárata legyen a nemzetközi vizekre, ne csak a horvát területi vizeken keresztül tehessék meg a hajók ezt az utat. Horvátország pedig a boszniai tengerpart megkerülésével közvetlen közúti összeköttetést szeretne kialakítani saját szárazföldi területével, ezért hidat építene a Peljesac-félszigetre, hogy az oda és Dubrovnikba utazóknak ne keljen két (a horvát-boszniai, majd a boszniai-horvát) határon is áthaladniuk. Korábban arról is szó volt, hogy Zágráb alagutat épít a tenger alatt.
Miután az Európai Bizottság (EB) 375 millió euróval (115 milliárd forint) támogatta a Peljesac-híd megépítését, mindenki azt gondolta, az utolsó akadály is elgördült a legnagyobb horvát infrastrukturális beruházás elől – írta a Vecernji List című horvát napilap, majd hozzátette: a boszniai parlament határozata azonban hidegzuhanyként érte Zágrábot.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő Szarajevóban, a két ország közös kormányülésén – amely hét év után először ült össze július elején – azt mondta: a Peljesac-híd nem veszélyezteti Bosznia érdekeit és Horvátország továbbra is a legnagyobb támogatója szomszédjai NATO- és európai uniós (EU) csatlakozásának.
Denis Zvizdic, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke a témával kapcsolatban úgy nyilatkozott: kormánya nem kíván beleavatkozni más országok belpolitikai döntéseibe, mindössze azt szeretnék elérni, hogy Bosznia-Hercegovinának nyílt kijárata legyen a nemzetközi vizekre.
A heves viták ellenére 2005-ben hivatalosan is megkezdődtek a munkálatok, Zágráb pedig azóta megpróbált eleget tenni a boszniai kéréseknek. Megemelte a híd magasságát 35 méterről 55 métere, valamint a tartópillérek egymás közti távolságát 200 méter szélességűre növelte, hogy bármilyen hajó akadálytalanul közlekedhessen alatta, ami nagyban meg is drágított a projektet.
Viszont nem oldódott meg a legfontosabb kérdés a két ország között, mégpedig a határvita kérdése. Szarajevó addig nem egyezik bele a híd megépítésébe, amíg a tengeri határvitával kapcsolatban nem születik megegyezés – írták a boszniai lapok. A bosznia-hercegovinai tengerészeti társaság azt követeli, hogy bírósági úton határozzanak meg egy 1,5 kilométer szélességű, 70 kilométer hosszúságú folyosót Neumtól egészen a nemzetközi vizekig.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök boszniai látogatása alkalmával kijelentette: Horvátország számára rendkívül fontos projektről van szó, mert összeköti az ország szuverén területét. „Minden, amit Horvátország tesz, összhangban van a nemzetközi joggal és a jószomszédi kapcsolatok szellemében zajlik” – hangsúlyozta a kormányfő.
Oleg Butkovic horvát tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter nemrég bejelentette, hogy a Peljesac-híd építése ősszel kezdődik meg, és a szerződés aláírásától kezdve 3,5 évig tart, míg a teljes projekt kivitelezése 2022-re fejeződik be. A teljes munkálatok – a hídhoz vezető utak és parkolók, valamint a Ston városát elkerülő út – 450 millió euróba kerülnek, maga a híd megépítése közel 270 millió eurós beruházás.
A hágai nemzetközi döntőbíróság nemrég a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratott kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont Horvátország fennhatóság alá rendelt. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést.
Kapcsolódó cikkünk: Patthelyzet a szlovén-horvát határvitában
Forrás: MTI