Ankara részben felfüggesztette az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodást, az intézkedés értelmében Törökország jelenleg nem vesz vissza illegális migránsokat Görögországból – jelentette be szerdán Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a 24 TV török televízióban.
A török külügyi tárca vezetője egyben a teljes egyezmény felmondásával fenyegetőzött. Úgy fogalmazott, hogy kormánya bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.
„Mostantól azt mondhatjuk, hogy nem hajtjuk végre, és kész, vége”
– mondta Cavusoglu.
A török külügyminiszter azzal vádolta Európát, hogy a török állampolgároknak ígért vízumliberalizációt nem valósítja meg. „A vízummentesség megkerülhetetlen előfeltétel” – hangsúlyozta.
- A menekültügyi megállapodásról
Az EU pénzügyi támogatásokra is ígéretet tett, és vállalta, hogy felgyorsítja a török vízumkötelezettség megszüntetését célzó, 2013-ban elkezdett folyamatot. Ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.
Az unióval kötött megállapodás egyik rendelkezéseként Törökország vállalta, hogy megakadályozza az újabb migrációs útvonalak kialakulását a szárazföldön, illetve a tengeren is. A török partokról induló migrációs hullám jórészt elapadt a megállapodás hatályba lépése óta.
Kapcsolódó cikkeink:
NATO-s programokat is lemondtak
Törökország lemondott néhány, a NATO úgynevezett partnerországaival tervezett kiképzési és más együttműködési programot, nyilvánvalóan az európai uniós országokkal kiéleződött diplomáciai vitájának fejleményeként – mondták el szerdán brüsszeli tisztségviselők és források.
A török illetékesektől egyelőre nem sikerült magyarázatot kérni, de egyes források szerint Ankara a maga részéről befagyasztotta a nem NATO-tagállamokkal folyamatban lévő, idei együttműködési programját, amelyben politikai rendezvények, civil projektek és katonai kiképzések is szerepelnek.
Kapcsolódó cikkeink:
A viszályban Erdogan náci módszerekkel vádolta Németországot és Hollandiát, de – lévén azok NATO-tagállamok – velük nem fagyaszthatta be az együttműködést. Az észak-atlanti szövetség egyik tisztségviselője szerint a török lépés vélhetően a török kampányrendezvényeket szintén elutasító Ausztria ellen irányul, amely nem tagja a szövetségnek, de partnerországként együttműködik a NATO-val. A tisztségviselő sajnálkozott a fejlemény miatt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a két országnak gyorsan sikerül rendeznie ezt a kétoldalú ügyet.
Az osztrák védelmi minisztérium szerdán megerősítette az együttműködési programok török lemondását. Egy szóvivő szerint a lépés nincs azonnali hatással a folyamatban lévő külföldi misszióikra, de hosszabb távon gondot okozhat például a koszovói misszióik előkészítésében, mivel ott török katonákkal közös kiképzési programot folytattak.
Törökország lépése potenciálisan a NATO 22 partnerországát érintheti, köztük Svédországot és Grúziát, és más olyan országokat, amelyek katonákat küldenek például a NATO afganisztáni és koszovói misszióiba.
- Korábban írtuk:
Forrás: MTI/Reuters/APA