Brüsszel megírta levelét a Gazpromnak

Tizenkét hetet kapott szerdán az Európai Bizottságtól a Gazprom annak az állításnak a megválaszolására, hogy a közép- és kelet-európai gázpiacok megosztására irányuló általános stratégiájával megsértette az EU trösztellenes szabályait. Brüsszel szerint az orosz nagyvállalat a magyar piacon is versenyellenes magatartást tanúsít, még ha ez nem is feltétlenül tettenérhető az árképzési gyakorlaton.

Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy kifogásolási nyilatkozatot küld a Gazpromnak, hivatalosan is azzal gyanúsítva meg az orosz gázmonopóliumot, hogy a közép- és kelet-európai gázpiacokon visszaél piaci erőfölényével és ennek folytán megsérti az EU trösztellenes szabályait.

A Bizottság 12 hetet adott a Gazpromnak, hogy megfeleljen az állításokra, melyek szerint a közép- és kelet-európai gázpiacok megosztására irányuló általános stratégiát követett, amikor többek között a nyolc uniós tagállammal aláírt szerződésekben megtiltotta a gáz határokon át történő továbbértékesítésének a lehetőségét.

Margrete Vestager versenyjogi biztos sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem a céggel, hanem egy gyakorlattal van problémája. Hangsúlyozta, hogy nyitva áll az ajtó a Gazprom előtt a védekezésre, engedmények felajánlására,miként arra is, hogy meggyőzze az EU versenyjogi hatóságát arról, hogy nincs igaza.

Amennyiben az Európai Bizottság elmarasztalná az ügyben az orosz gázipari óriást, éves bevételének akár a 10 százalékára is megbírságolhatja. A Gazprom bevételei tavaly elérték a 356 milliárd dollárt. Ha azonban „peren kívül” sikerülne rendezni a vitát, akkor a cégnek nem kellene bűnhődnie múltbéli jogellenes magatartása miatt, csupán a gyakorlatán kellene változtatnia.

Brüsszel előzetes véleménye szerint – amire a még 2011-ben helyszíni razziákkal indult vizsgálat végén jutott – a Gazprom nyolc uniós tagállam – Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia – gázellátási piacán akadályozza a versenyt és visszaél piaci erőfölényével.

A Bizottság vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a Gazprom az érintett országok nagykereskedőivel és egyes ipari fogyasztóival aláírt gázszállítási megállapodásokban területi korlátozásokat alkalmazott, amelyek megtiltják a földgáz viszonteladását más uniós tagállamokba és a földgáz felhasználását egy adott területre korlátozzák. A cég más módszereket is latba vetett a gáz határokon átnyúló adás-vételének a korlátozására, arra kötelezve a nagykereskedőket, hogy a Gazprom előzetes beleegyezése nélkül ne exportálhassanak gázt más piacokra.

Miként a Bizottság megállapítja, ezek a területi korlátozások az indokoltnál magasabb gázárakat eredményezhetnek és lehetővé tette a cég számára, hogy öt tagállamban, Bulgáriában, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban tisztességtelen árképzési gyakorlatot folytasson, a Gazprom tényleges költségeinél vagy referenciaárainál nagyságrendekkel magasabb árakat felszámolva a nagykereskedőknek.

Margrete Vestager a BruxInfo kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a magyar piacon nem számolt volna fel tisztességtelen árakat az orosz gázmonopólium, de az említett öt tagállam esetében volt a legkirívóbb ez a gyakorlat és így a legkönnyebben is bizonyítható. Hozzátette, hogy a területi korlátozással kapcsolatos aggály a magyar piacra is érvényes.

A versenypolitikai biztos rámutatott, hogy a Bizottságnak önmagában semmi ellenvetése a Gazprom által a hosszú távú gázszállítási szerződésekben alkalmazott olajárakhoz kötött árindexálással szemben. Azt is megérti, hogy az árak országról-országra nem egységesek, hiszen a piacok eltérnek egymástól.

A problémát szerinte az jelenti, ahogy a Gazprom az olajárindexálást alkalmazta, indokolatlanul jóval magasabb árakat felszámolva egyes országoknak másokhoz képest. Annyira, hogy egyes tagállamoknak akár 40 százalékkal is többet kellett fizetniük ugyanazért a gázmennyiségért.

A testület szerint az orosz gázipari cég más módon is érvényesítette piaci erőfölényét, amikor a bulgáriai és lengyelországi gázszállításokat a gázszállítási infrastruktúrára vonatkozó kötelezettségvállalásokhoz kötötte a nagykereskedők részéről. A gázszállítást többek között a Gazprom által épített gázvezetékbe való beruházástól vagy a Gazprom gázvezeték feletti ellenőrzésének elfogadásától tették függővé.

A Bizottság hivatalosan 2012 augusztusában indította el a trösztellenes eljárást, amit az ukrán válság folyományaként egy ideig politikai okokból befagyasztott. Vestager biztos hangsúlyozta, hogy számára nem politikai kérdésről van szó, és egy cégnek akkor is be kell tartania az EU szabályait, ha abban – mint jelen esetben Oroszország – egy másik állam a többségi tulajdonos.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »